Nándor

Föld alatt bővül a Mátyás-templom

2004.04.21. 00:00

Programkereső

A Budavári Nagyboldogasszony-templom, közkeletű nevén, Mátyás-templom nem csak liturgikus helyszín, hanem a főváros turisztikai és zenei életéből is kiveszi a részét. Ezért sem elég az életveszélyessé vált homlokzatú, évek óta védőkerítéssel körülvett templom felújítása, hanem a föld alatt modern kiszolgáló terek, múzeum, kiállítóhelyek létesítése is szükségesé vált. Nyáron a kormány elé kerül a templom 5 milliárd forintra rúgó, 4-5 év alatt megvalósítható rekonstrukciós és bővítési terve.

A Mátyás-templomot 1999-ben kapta meg a katolikus egyház - nem visszakapta, hiszen az államosítások előtt sem volt egyházi tulajdonban. Az átadás idején Hámori József akkori kulturális miniszter kijelentette: az állam nem kíván kivonulni a kiemelt egyházi műemlékek felújítási munkálataiból. Mátéffy Balázs, a Mátyás-templom kulturális központjának igazgatóhelyettese lapunk kérdésére elmondta: a templom Magyarország kiemelt műemléke, évente mintegy 600 ezer fizető turista fordult meg falai között. Emellett Budapest egyik legfontosabb koncerttermeként is funkcionál, csak tavaly százhetven zenei eseményt tartottak itt. Ám mindehhez nincsenek meg az infrastrukturális feltételek. Egyetlen mosdó áll rendelkezésre például a fellépő művészek számára, a turisták részére pedig egyetlen egy sem, ami halaszthatatlanná teszi a Mátyás-temlom ilyen jellegű bővítését is. Schulek Frigyes, a száz évvel ezelőtti átépítés során páratlan szépségű épületszobrot alkotott, elbontva a templom mellé épült két háztömböt. Sajnos azonban az évről évre növekedő terhelés következtében ezek a kiszolgáló létesítmények mindinkább hiányoznak. Ezért készíttette el 2000-2001-ben a plébánia a GIPSZ-LAK építészeti irodával a Mátyás-templom felújítási és bővítési tervét. Ehhez 2003 őszétől - az illetékes műemléki és építési hatóságtól - a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól elvi építési engedélyt kapott. Mátéffy Balázs hangsúlyozta, a részletes tervek elkészítéséhez még további tízmilliókra lenne szükség, melyet a plébánia saját forrásaiból eddig nem tudott fedezni.

Hiller István kulturális miniszter április 13-án a Nagyboldogasszony-templomban tett látogatásakor ígéretet tett arra, hogy az év második felében kormányzati forrásból megkezdődhet a középkori műemlék felújítása. A minisztérium a nyár folyamán a kormány elé terjeszti a rekonstrukciós és bővítési programot. A plébánia számításai szerint 5 milliárd forint szükséges a teljes felújításhoz és az új kiszolgáló terek kialításához, mely a minisztérium szerint 4-5 év múlva fejeződhet be.

Czoch Andrea és Szövényi István tervei szerint a múzeumi, idegenforgalmi, zenei feladatok ellátásához szükséges kiszolgáló terek a templom körül, a járó szint alatti területen kerülnének elhelyezésre. Az így kialakuló kerengő földalatti világa szervesen kapcsolódik majd a Halászbástya lépcsőihez, a Szent Mihály kápolnához és a vári alagútrendszerhez - a templom körül mintegy földalatti fórumot teremtve. A Szentháromság tér gépkocsi-terhelését is jelentősen csökkenti majd ez a megoldás, mivel az alsó teraszokról akadálymentes gyalogos megközelítést biztosít szintalatti mozgólépcsők, liftek beépítésével. A 80x60 m-es körüljáróban aszimmetrikusan elhelyezkedve "úszik" majd a templom járószint alatti teste. Ez a test nem teljesen azonos a szint felettivel, az átépítés előtti állapot épületkontúrjai, udvarai, hozzáépítései jelennek meg földalatti alapfalak formájában. A szükséges funkciókat az alapfalakkal határolt terekbe telepítenék, ezáltal a régi föld feletti terek szint alatti lenyomatát hozva létre, így visszasétálhatunk majd a száz évvel ezelőtti múltba.

A kerengő érdekesnek ígérkező terét még tovább színesíti a felszínt követő lejtős padlója és mennyezete, valamint a természetes kőfelszín helye, mely az előzetes radarmérések szerint a járószint alatt 2-3 méter mélységben jelenik meg. A bevágás helyein kőből faragott posztamensek, ülőkék, fülkék teszik majd egyedi hangulatú térré e földalatti világot. A változó szélességű tér az esetlegesen előkerülő régészeti leletek bemutatására is alkalmas volna. A kerengőbe való leérkezés után az öblös gyülekezőtér centrumába juthat majd a látogató, a mennyezeten elhelyezett üvegezett feltekintő nyíláson beszűrődő fény adja majd a megvilágítást.

A déli oldal az idegenforgalom nyüzsgő kiszolgáló tereit és a kriptát tartalmazza háromszintes, lejtős üvegezett terével. A nyugati oldal a látogatói előcsarnok gyülekezőterének funkcióját tölti be a templomba, a toronyba és a múzeumba igyekvő számára. Az északi oldal lejtős, folyosószerű csendes tere templomtörténeti kiállítás céljára tűnik alkalmasnak. A keleti oldal öblösebb tere a kerek záródású apszisok falaival, pódiumaival, felszíni kapcsolataival többcélú múzeumi térként működtethető. A Szent István szobor körül futó burkolat alatt 100 fős terem alakítható ki, mely mind múzeumi, mind zenei, mind idegenforgalmi feladatot elláthat.

Kérdés azonban, hogy a halaszthatatlan felújítással egyidőben elkezdődhetnek-e a bővítési munkálatok. A plébánia illetékese szerint a kettő nem választható el egymástól. Ács Tamás, a NKÖM helyettes államtitkára is kijelentette: csakis a teljes koncepciót terjesztik a kormány elé.