Gyöngyi

Koncert a zsinagógáért

2004.04.22. 00:00

Programkereső

Már a harmadik jótékonysági koncertet rendezik április 25-én a miskolci zsinagóga javára. A rangos diósgyőri eseménysorozat házigazda-szervezője, a Kaláka együttes tavalyi és Varnus Xavér orgonaművész e hét szerdai hangversenye után ezúttal a Bartók+ nemzetközi operafesztivál szervezői hívják fel a figyelmet az 1863-ban épült műemlék épület sorsára, a vasárnap délután három órakor kezdődő koncert teljes bevételét felajánlva a zsinagóga felújítására.

A Miskolci Operafesztivál Kht. felkérésére a Reményi Ede Kamarazenekar – vezényel: Harazdy Miklós – közreműködésével két nemzetközi rangú énekesünk, Tokody Ilona (szoprán) és Gregor József (baszszus) ad elő részleteket Vivaldi, Händel, Mozart, Mendelssohn és Rossini műveiből.

Az idén júniusban Bartók mellett Csajkovszkijt a középpontba állító, világhírességek sorát Miskolcra csábító nemzetközi operafesztivál szlogenjéhez – A zene várost épít – tökéletesen illik a jótékonysági koncert célja. A közeli (zempléni és nagykállói) csodarabbik sírjához évente elzarándokoló több ezer ember által is látogatott templomra ugyanis még rengeteget kell költeni ahhoz, hogy ismét igazi ékessége lehessen a szűken vett belvárosnak.

A holokauszt előtt legalább tizenötezres lélekszámú volt a zsidóság Miskolcon. Az ő (nemcsak hit-) életük központja volt a fővárosi Dohány utcai zsinagóga tervezője, Ludwig Förster elképzelései alapján épült, nyolcszáz ülőhelyes, mór stílusú templom. A hitközségnek ma nagyjából négyszáz tagja van, így önmaguk képtelenek előteremteni a műemlék épület elodázhatatlan javításainak költségeit. A mai szürkeségében, kopottságában is impozáns templom szerencsére statikailag stabil, egyebekben azonban alapos felújításra szorul. Freund Jenő, a hitközség elnöke lapunknak elmondta: eddig a további pusztulás megfékezésére telt az erejükből, a helyi önkormányzat és a Mazsihisz segítségével. Sikerült megszüntetniük a legnagyobb beázásokat, és jutott valamennyi pénz a melléképületek – imaterem, irodák, lakás, kóser konyha, szociális étkezde, múzeum – karbantartására. Mindezen túl azonban a zsinagóga teljes külső javítására-vakolására van szükség, ki kell cserélni hatalmas ablakainak lassan életveszélyessé váló vasszerkezetét (egyetlen új hatméteres ablak, üveg nélkül is, négy-ötszázezer forintba kerül), felújításra vár a padlója és az összes eredeti, helyi mesterek által faragott padsor, restaurálásra szorulnak a szinte teljesen tönkrement freskók, a belső berendezési tárgyak, például a kovácsoltvas díszek és a tóraszekrény.