Salamon

Megtestesült kíváncsiság és képzelet

2004.05.24. 00:00

Programkereső

A zenei Nobel-díjnak is tekintett 2004. évi Polar-díjat tegnap délután a stockholmi Hangversenyterem, a Konserthuset színpadán adta át XVI. Károly Gusztáv király B.B. King amerikai blues-zenésznek. A másik díjazott, Ligeti György egészségi állapota nem engedte meg, hogy Stockholmba jöjjön átvenni a díjat. A "blues királyának" tartott B.B. King életpályáját Jimmy Page, az egykori Led Zeppelin együttes gitárosa, Ligeti György munkásságát Elgar Howarth karmester méltatta.

Az idén 12-ik alkalommal kiosztott Polar-díjat Stikkan Andersson, az ABBA együttes egykori menedzserének bőkezű adományából alapította a Svéd Királyi Zeneakadémia. A zeneművészet fejlődését meghatározó életművekért, műfajtól függetlenül ítélik oda, általában egy-egy komoly- és könnyűzenei művészt tüntetnek ki. Az eddigi díjazottak között előfordul Paul McCartney, Isaac Stern, Bob Dylan, Karlheinz Stockhausen, Msztiszlav Rosztropovics, Burt Bacharach, Ray Charles, Dizzy Gillespie és Keith Jarrett.

Ligeti György 1923-ban született Erdélyben, Dicsőszentmártonban. Zenei tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte. Miután 1956-ban elhagyta Magyarországot, közvetlen kapcsolatba került az avantgárd zeneszerzés ismert képviselőivel, és ekkor alakította ki sajátos zenei nyelvét. Első sikereit a sűrű hangszőnyegeivel aratta, melyek észrevétlenül váltanak a zúgás, morajlás és a harmóniák között. Ligeti komplex és aprólékosan kidolgozott zenekari művei mellett gyakorta kísérletezett újabb, merészebb zenei formákkal. A Három bagatell című zongoraművének első tétele például egyetlen rövid hangból áll, a másik két tétel alatt tökéletes a csend. Szélsőséges esetben egy zenemű csak egy improvizációs utasításból állt. Ligeti "zenei provokációi és szertartásai" közül a legnagyobb botrányt a késői romantikára utaló "Poéme symphonique" művének 1963-as hollandiai ősbemutatója okozta. A polgármester művészetek magas céljairól és szándékairól szóló köszöntő beszéde után a (túlméretezett) frakkba öltözött Ligeti lépett a karmesteri pulpitusra, és fehér pálcájával jelt adott tíz előadóművésznek a színpadra helyezett száz metronóm megindítására. A metronómok addig ketyegtek a saját ritmusukban, amíg bírták, saját tempóban, majd egymás után kimúltak. Az "új zenében" járatlan közönség nem értékelte az önmagát megsemmisítő mechanizmust, a különböző tempóértékre beállított metronómok sűrű zajszövetét, a "granulált kontinuitást", hanem kifütyülte az előadást.

1961-től Ligeti a stockholmi Zeneművészeti Főiskola vendégtanára volt. Több jelentős művet komponált svéd muzsikusok számára, svéd intézmények rendelésére. Miután Stanley Kubrick híres filmjében az Űr Odüsszeia 2001 című sci-fi filmjében felhasználta a szorongással töltött Requiem, a Lux aeterna (1966) és a korábban írt Atmospheres hangfüggönyeit, Ligeti művei széles körben ismertté váltak. A Svéd Királyi Operaház rendelésére készült a középkori misztériumjátékok és haláltáncok hagyományát felidéző "Le Grand Macabre" (Nagy Haláltánc) című operája. Ligeti hagyományos eszközöket kombinál avantgárd módszerekkel. A groteszk "anti-anti-opera" 12 autódudára írt nyitánnyal kezdődik, és egy fájdalmasan szép "passacagliával" végződik: a Halál elpusztul a világvégében, miközben mindenki megmenekül. Az 1970-es évek közepétől a nonkonformista Ligeti nem folytatta avantgárd kísérleteit. A kompozíciós technika helyett egyre inkább a zene jelentéstartalma, az expresszív, melodikus zene kerül előtérbe. Zongoraműveit, az afrikai dobrituálé-ritmikájú etűdöket, már a virtuozitás, a nosztalgia és a ritmus jellemzi.

- Ligeti és az avantgardizmus kapcsolata elég nehezen definiálható, ő mindenféle -izmus nélkül is mindig elöl járt, és ennek soha nem fordított hátat - mondja Maros Miklós Stockholmban élő zeneszerző. - Nem vagyok egészen biztos abban, hogy e játékok tekinthetők-e kísérleteknek, hiszen a kísérletek mindig valami újat eredményeznek. Ligetinek ezek a darabjai inkább zenei provokációként definiálhatók, én játékoknak mondanám. Bár sokan mindent kísérletnek neveznek, ami másképp hangzik, mint a megszokott. Ez esetben az Atmosphere sokkal inkább kísérlet, mint a Három bagatell.

A csúnyakékre festett Konserthuset falán levő plakátok Ligeti György műveiből összeállított hangversenyt hirdetnek. Az első műsorszám a "Poéme Symphonique"...

Hegedűs Zsolt - Stockholm