Salamon

Éjszakai múzeumi bulik

2004.06.23. 00:00

Programkereső

Csinálunk egy jó éjszakai bulit” – ezekkel a szavakkal vezette be keddi sajtótájékoztatóján Hiller István kulturális miniszter az idei Múzeumok Éjszakáját. Az immár harmadszorra megrendezett múzeumi kavalkád minden korábbinál izgalmasabbnak ígérkezik: a június 26-án este – a Szent Iván-éjhez legközelebbi szombaton – sorra kerülő programra huszonkilenc budapesti kiállítóhely nevezett be.

Az este hatkor kezdődő és sok esetben késő éjszakáig tartó eseményeket egyetlen belépővel lehet fölkeresni, amelyet a felnőttek 500, a gyerekek 250 forintért vásárolhatnak meg a múzeumokban, illetve a BKV nagyobb jegypénztáraiban. Az érdeklődők „éjszakai múzeumi buszokon”, sőt riksákon is eljuthatnak egyik helyszínről a másikra.

A Bajor Gizi Színészmúzeumban például minden a Szent Iván-éj, pontosabban a Szenivánéji álom körül forog majd: lesz Puck-találkozó, a kertben jeleneteket adnak elő a darabból, éjféltől pedig Alföldi Róbert celebrálja a rituális tűzugrást. Az Iparművészeti Múzeumban is főszerephez jut a tűz, hiszen a Zsolnay-mázak bemutatása mellett a Tűz van, babám!-at is levetítik. A KOGART-galériában maga az alapító, Kovács Gábor tart tárlatvezetést, míg a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban pezsgőt és forró csilis csokoládét kínálnak a tüzet ugróknak. Este tízkor toronyzene harsan majd föl a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Andrássy úti erkélyéről, nem sokkal azután, hogy a Közlekedési Múzeum veteránautói és -motorjai végigvonultak a hajdani Sugárúton.

A Nemzeti Múzeumban zenei programok és tárlatvezetések követik egymást, közben pedig lehet lovagi díszeket, sámándobokat és álarcokat készíteni. A tavaly is remek játékot kínáló Természettudományi Múzeum a már megkezdett úton halad tovább. Bemutatkoznak a múzeum legizgalmasabb tárgyai, lesz mindennapi alkímia, elhangzanak hihetetlen történetek, sőt akár mumifikálási szertartáson is részt lehet venni. Ezen az éjszakán a múzeum új tereibe is beengedik a látogatókat. A Mezőgazdasági Múzeumban Afrika nagy magyar vadászairól hallhatnak az érdeklődők, a Néprajziban a koncertek mellett a nyári szokásokról és hiedelmekről is szó esik, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig az Őnagysága kabaréja kupléit lehet meghallgatni.

A Szépművészetiben portré-szépségverseny lesz, a Terror Házában pedig Demokrácia-kvízre nevezhetnek be a látogatók. Különös élménynek ígérkezik a Rendőrség-történeti Múzeum programja is: éjfélkor David Merlini igyekszik megszabadulni Rózsa Sándor lábbilincséből. A Múzeumok Éjszakája részletes programja a Pesti Súgó ingyenes különszámában olvasható.

Az első hosszú múzeumi éjszakát 2000-ben rendezték Ausztriában, Bécsben, Linzben, Grazban és Innsbruckban: az ötlet az osztrák közszolgálati televíziót dicséri, no meg az érintett városok vezetését. Akkor 150 kisebb-nagyobb múzeumot kapcsoltak be az este hat órától éjjel egyig tartó programba, és a koncepció az volt, hogy az egységes jegyet váltó közönséget kisbuszok szállítják múzeumról múzeumra. Szerényen 25 ezer látogatót vártak – ennek a duplája vett részt már az első éjszakán a programokban. A siker a többi tartományi fővárosnak is megtetszett, sőt azóta újabb és újabb városok kapcsolódnak be, és a rendkívüli nyitva tartás most már vagy 300 múzeumot érint. Kétszázezernél is többen váltanak jegyet a „kirándulásra”, amelynek programja is egyre színesebb. Képzőművészeti alkotók mutatkoznak be egy-egy helyszínen más oldalukról, muzsikálnak, verseiket olvassák fel, vagy csak gondolataikat osztják meg a közönséggel. Tárlatvezetés, vetítés, színielőadás is bekerült a műsorba. A szervező ORF reklámértéket lát a nem csekély anyagi ráfordításban, a városok vezetése kulturális küldetésüket teljesítik. Egy ideje a muzsikusok külön is megrendezik a Zene Hosszú Éjszakáját. A tavalyi történetesen nem a legjobban sikerült: ennek az éjszakának a zűrzavarát, no meg a Kunsthistorisches Museum átépítése miatt felhúzott állványokat használták ki az ismeretlen tettesek, hogy elrabolják Benvenuto Cellini Salieráját.