Vendel

Eladósorban a Divatcsarnok

2004.06.24. 00:00

Programkereső

A jelenleg állami tulajdonban lévő egykori Divatcsarnokot a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nemzetközi pályázaton értékesítené, ám ehhez a kulturális miniszter hozzájárulása is szükséges. Hiller István miniszter korábban májusra ígért döntést a nála kulturális elképzelésekkel jelentkező lobbicsoportoknak, de erre, úgy tűnik, továbbra is várni kell. A végső szót a pénzügyminiszter mondhatja ki.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a napokban elkészítette azt a javaslatot, amely az egykori Divatcsarnok értékesítését szorgalmazza. Cserepes Tibor, a KVI igazgatója szerint egy esetleges nemzetközi meghirdetésnél fő szempont lenne, hogy a befektetőnek garantálnia kellene az évek óta üresen álló ház nyitottságát, vagyis azt, hogy a közönség látogathassa az épületet. Az igazgató szívesen venné a kulturális funkciót, de áruházként is el tudná képzelni az egy ideig Párizsi Nagyáruházként is működött, felújításra szoruló Andrássy úti házat. A KVI számításai szerint 1,8-2 milliárd forintért hirdetnék meg az ingatlant.

Egymásra licitáló ötletek

Az elmúlt hónapokban több kulturális szervezet is bejelentkezett az eredetileg terézvárosi kaszinónak épült, később szecessziós vonásokkal felruházott műemlék épületre. Elsőként az építészek kezdtek el lobbizni: szerintük a volt Divatcsarnokban kialakítandó Építészet Csarnokába költözhetne a régóta önálló helyet kereső Építészeti Múzeum. Az épületben emellett lenne kávézó, étterem, könyvesbolt, a Lotz-terem fölötti egykori terézvárosi kaszinó helyiségét hangverseny-, illetve bálteremmé alakítanák.
Egy másik elképzelés szerint a Zene Csarnokát kellene kialakítani a volt Divatcsarnokban. Gőz László, a Budapest Music Center vezetője jegyzi a koncepciót. E szerint ide költözne a Kortárs Zenei Központ, itt találhatnának otthonra a zenei szakmai szervezetek és a házban működhetne az Eötvös Péter zeneszerző által alapított világhírű Eötvös Intézet is. Gőz László korszerű stúdiót is kialakítana az épületben. A BMC több száz millió forint magánpénzzel is beszállna az átalakításba.
Felvetődött egy táncművészeti múzeum ötlete is, majd legújabban – kihasználva a hosszas kormányzati hezitálást – a Millenniumi Intézet is jelentkezett egy nagy ívű elképzeléssel. Rubovszky Rita, az intézet vezetője sajtótájékoztatóján az eredetileg Petschacher Gusztáv építész által jegyzett házzal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy egy közép- és kelet-európai kulturális központnak adhatna helyet. A tervek szerint a Pompidou Központ közép-európai variációja születhetne meg, amely huszonnégy órán át tartana nyitva, tárlatokat, előadásokat, vitákat kínálva az érdeklődőknek.
Az általunk megkérdezett szakemberek a kulturális funkciót pártolnák, de az eladást sem tartják kizártnak. Körmendy Ferenc, a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke szerint annak a jelentkezőnek kell odaadni az épületet, amelyik meg tudja mondani, hogy milyen pénzből és mennyiért újítja fel, illetve működteti majd az épületet. Számára a jelenlegi tervek közül a zenei központra vonatkozó elképzelés a legszimpatikusabb, de nem tartaná azt sem katasztrófának, ha értékesítenék az épületet, hiszen szerinte vannak már pozitív példák arra, miként lehet jól hasznosítani egy állami tulajdonból magánkézbe kerülő épületet. Példaként a jelenleg kortárs múzeumként működő, szintén az Andrássy úton lévő egykori Fiatal Művészek Klubját említette.
Török András művelődéstörténész és kulturális menedzser kérdésünkre elmondta, az eddig megismert valamenynyi javaslat nagyszerű a maga módján.

Sokan lobbiznak az építészekért

"Elfogulatlan véleményt ne várjanak tőlem, mert a Summa Artium Kht. nevében lobbizási és adománygyűjtési ajánlatot tettem az Építészeti Múzeumnak, amelyik az Építészet Csarnoka projektet szeretné a házban megvalósítani. Ez az elképzelés szerintem pontosan ide illik, ezenkívül gazdasági érvek is szólnak az Építészet Csarnoka mellett. Sokkal olcsóbb, mint a másik kettő. Szinte azonnal megnyitható lenne, mert az átépítés időben széthúzható. Ráadásul a szükséges pénzt az építkezéshez elő lehetne teremteni az építész- és építési vállalkozó szakma adakozásából. Az épület egy részét bérbe is lehetne adni" – tette hozzá Török András.
Ráday Mihály művészettörténész, városvédő leginkább építészeti múzeumként vagy áruházként képzelné el a volt Divatcsarnokot a jövőben. Ráday szerint a műemlék épület maga is muzeális építészeti értéket képvisel.
Kérdésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóirodáján közölték, hogy egyelőre a kulturális miniszter állásfoglalását várják az ügyben.
A kulturális tárcánál nem kívántak nyilatkozni, bár korábban Hiller István miniszter már májusra döntést ígért. Legutóbb Szilvásy György közigazgatási államtitkár az egyik internetes lapnak úgy nyilatkozott, hogy egy nemzetközi tenderen való kulturális célú hasznosítás lenne az állam számára a legcélszerűbb és legkifizetődőbb.
Kérdés, hogy ilyen feltételekkel lenne-e rá külföldi vagy hazai jelentkező.