Salamon

Erik Satie

2004.06.28. 00:00

Programkereső

A francia zeneszerző 1866. május 17-én született Honfleur-ben. 1879–86-ban a párizsi Conservatoire növendéke volt, emellett a montmartre-i kávéházakban zongorázott. 1884-ben írta első zongoradarabjait op. 67 megjelöléssel, s ennek kapcsán ismerkedett meg Debussyvel. A rózsakeresztesek körének misztikus hatására figyelme a középkor felé terelődött, 1892–93-ban komponált műveiben középkori zenei formákkal és gregoriánnal találkozunk.
3dc21d2d-9438-4ff0-849c-b404e56a92d3

1898-ban a párizs melletti Arcueil-be költözött. 1905-ben folytatta tanulmányait d’Indy és Roussel ellenpont-óráival. Arcueil ez idő tájt egyre inkább a modern művészi törekvések fellegvárává vált, Satie baráti köréhez tartozott Gyagilev (a párisi Orosz Balett nagyjelentőségű szervezője), Cocteau (a francia Hatok szellemi irányítója) és a festő Picasso is. 1916-ban Picassoval, Cocteau-val közösen alkotta meg kubista egyfelvonásos balettjét, a Parade-ot. Az 1918-ban megalakult Hatok – D. Milhaud, A. Honegger, F. Poulenc, G. Tailleferre, G. Auric és L. Durey – Satie-t választották zenei vezetőjüknek, mivel a német romantikát mereven elutasították. 1925. július 1-jén halt meg Párizsban.

Satie tudatosan érzelemmentes zenét írt, sok tekintetben a XX. századi avantgard irányzatok (repetitív és minimálzene, dodekafónia…) előfutára volt, hatása egészen John Cage-ig megmutatkozott. Zongoradarabokat életének minden periódusában írt, ezek közül többet meghangszerelt pl. Debussy és Poulenc. Az 1884-ben komponált „Allegro” ütemvonalak nélkül íródott, Gnossiennes c. darabjaiban először alkalmazott szokatlan előadói utasításokat. Később, 1912–15-ben a kottában már rendszerint költői-ironikus szövegeket találunk, amit a zongoristának nem szabad felolvasnia.

Pages mystiques c. darabjában egy részletet 840-szer kell egymás után elismételni, előadása 1963-ban 18 óra 40 percig tartott 10 egymást felváltó zongorista közreműködésével. Számos színpadi darabot komponált különféle műfajokban, énekhangra és zongorára is több darabja született, amelyek közül több mint 50 kabarédal. Egy zenekari művet és néhány kamaraművet írt.