Jenő

Romantikus operaritkaságok

2004.07.07. 00:00

Programkereső

Két ritkán hallható romantikus opera premierje teszi érdekessé a nyári zenés színházi szezont Budapesten. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon ma este mutatják be Verdi fiatalkori zenedrámáját, az Attilát, Alföldi Róbert rendezésében. Az augusztus 29-én megnyíló VII. Zsidó Nyári Fesztivál keretében, a Dohány utcai zsinagógában lesz Halévy ötfelvonásos nagyoperája, A zsidónő bemutatója, Tokody Ilonával a címszerepben.

A három helyszínen (Margitsziget, Városmajor, Budai Parkszínpad) zajló Budapesti Nyári Fesztivál egyik legfontosabb produkciója az Attila című Verdi-opera, amely júliusban háromszor (7-én, 9-én és 10-én) kerül színre, majd ősztől a Debreceni Csokonai Színház állandó repertoárdarabja lesz – tájékoztatott Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház Kht. közelmúltban kinevezett ügyvezető igazgatója. Az Attila nem tartozik Verdi gyakran játszott zenedrámái közé: az 1846-ban, Velencében tartott ősbemutató emlékét gyorsan elhomályosították az itáliai zeneköltő olyan későbbi, kivételes népszerűségnek örvendő operái, mint a Traviata, Az álarcosbál, az Aida vagy az Otelló. Az Attilát egy olasz vándortársulat már 1852-ben előadta a pesti Nemzeti Színházban, de a hun király legendáját feldolgozó operát csak 1972-ben fedezték fel Magyarországon. Akkor – éppen a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon – a világhírű Lamberto Gardelli vezényletével, többek között Marton Éva és Gregor József főszereplésével mutatták be az ifjúkori Verdi-operát. Két évvel később, Kertész Gyula rendezésében Debrecenben is játszották, legközelebb viszont csak a 2001-es miskolci operafesztiválon bukkant fel, a Selmeczi György vezette Auris Társulat előadásában.

A Margitszigeten bemutatandó Attila a Szabad Tér Színház és a Debreceni Csokonai Színház közös produkciója. A címszerepet a két szereposztásban Konstantin Gorny és Gábor Géza énekli, a további főszerepekben Massányi Viktor (Ezio), Kiss B. Atilla és Xavier Rivadeneira (Foresto), Rálik Szilvia és Kolonits Klára (Odabella) hallható, közreműködik a Csokonai Színház zenekara; az előadások karmestere Kocsár Balázs, illetve Philippe de Chalendar lesz. A produkció jelmezeit Bartha Andrea, a díszleteket Kentaur tervezte, a rendező pedig Alföldi Róbert, aki azt mondja, "senkit ne tévesszen meg a cím, mert nem lesznek lovak, nem lesz heroizmus, hanem Élet lesz. Emberi történet, fájdalmas és reménytelen vagy reményteli. Olyan, ami talán ismerős nekünk is."

Jacques Fromenthal Halévy ötfelvonásos nagyoperája, A zsidónő, szeptember 2-án – a VII. Zsidó Nyári Fesztivál keretében – koncertszerű előadásban szólal meg a Dohány utcai zsinagógában. A XV. század elején, a konstanzi zsinat idején játszódó opera tragikus szerelmi történet, amely a zsidósággal szembeni gyűlöletről is szól. A címszerepet az itthon mostanában ritkán hallható Tokody Ilona énekli; a tenor főszerepet (Eleázár) a bécsi Staatsoper és a zürichi opera állandó vendégművésze, a cseh Leo Marian Vodicka alakítja; Brogni bíborost a Magyarországon két évvel ezelőtt bemutatkozott fiatal orosz basszista, Alekszej Tanovickij jeleníti meg. A további főszerepekben a Budapesten rendszeresen vendégszereplő pozsonyi tenorista, Klein Ottokár, valamint a ciprusi születésű, de évek óta Magyarországon élő Mitilineou Cleo lesz látható. A koncertszerű előadásban közreműködik a Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás), valamint a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar. Pál Tamás, a produkció karmestere elmondta: Halévy operája a XIX. század egyik legnépszerűbb zenedrámája volt, amit Budapesten – a Nemzeti Színházban, majd az Andrássy úti Ybl-palotában – összesen 280 alkalommal játszottak nagy sikerrel.

A húszas-harmincas években, az antiszemitizmus erősödésével A zsidónő előadását több helyen betiltották; a Magyar Állami Operaházban 1937-ben hangzott el utoljára. Halévy monumentális, dallamos nagyáriákra épülő zenedrámájáról a második világháború után is "megfeledkeztek" a dalszínházak vezetői, a mű reneszánsza – amelyet a többi között a bécsi Staatsoperben és a New York-i Metropolitanben tartott, sikeres premier fémjelez – csak a kilencvenes években kezdődött. A Zsidó Nyári Fesztivál szervezői egyfajta missziónak tekintik, hogy az itthon teljesen ismeretlen zenetörténeti kincset méltó környezetben, kitűnő szereplőgárdával bemutassák.

Salzburgban a Cosí fan tutte lesz a legfőbb sláger

Július 24-én kezdődik és augusztus utolsó napjáig tart Európa egyik legfontosabb nyári zenei fesztiválja, a Salzburgi Ünnepi Játékok. A Grosses Festspielhausban tízszer játsszák a Cosí fan tutte című Mozart-operát és kilencszer Richard Strauss Rózsalovagját; a harmadik produkció ezen a helyszínen egy ritkán hallható Bellini-dalmű, a Capuletek és Montague-k koncertszerű előadása lesz. A – neve szerint is – lényegesen kisebb Kleines Festspielhausban a Szöktetés a szerájból, illetve Julius Korngold A halott város című operája csendül fel, míg a Felsenreitschule sziklába vájt színpadán Purcell Arthur király című barokk operáját, illetve Prokofjev Háború és béke-adaptációját játszszák. A legnagyobb várakozás a Cosí fan tutte július 30-ai premierjét előzi meg: a vígoperát ugyanis Ursel és Karl-Heinz Hermann állítja színpadra, akik hipermodern, extravagáns Mozart-értelmezéseikkel már többször botrányt kavartak Salzburgban.