Olivér

Mamutléptek a Millenáris körül

2004.07.15. 00:00

Programkereső

Irodaház, bevásárolóközpont vagy lakópark? - küldj egy cáfolatot A Mammut nem megy a Millenárisba - egy cáfolat a sok közül a budai kulturális park jövőjéről. A Millenáris ügyében ismét felforrósodott a hangulat, mert augusztus végén megszűnik a három éve fennálló változtatási tilalom, és ha a kormány nem lép közbe, építkezések kezdődhetnek a díszkert területén. Egy-két héten belül eldőlhet a szomszédos ipari terület sorsa is. Ha bevásárlóközpont épül oda, az a park halálához vezethet.

Millenárisban tartott önkormányzati lakossági fórumon, amikor megpillantották az új kerületi szabályozási tervről szóló javaslatot, amelyben piros színnel jelölték a beépíthető területeket. Az elmúlt másfél évtized tapasztalata szerint, ami Budapesten beépíthető, azt be is építik, főleg, ha az a Rózsadomb lábánál fekszik. Ráadásul a szomszédban található Bel- Buda legértékesebb telke, amely a Margit körúton álló Gazdasági Minisztérium és a park között fekszik.

Ocskó István, az ÁPV Rt. közigazgatási igazgatóságának volt menedzsere emlékeztet rá, hogy az Orbán-kormány idején az egykori Ganz Villamossági Művek rehabilitációjának második ütemében erre a részre is lendületes terveket álmodtak. Az ipari csarnokban jégpálya, fölötte üvegfalú konferenciatermek, a tetején park kapott volna helyet. A Gazdasági Minisztérium fantáziátlan épületéből pedig egy izgalmas, panziószerű, modern szálloda jött volna létre. Az elmúlt két évben azonban semmi sem történt, mintha a Millenáris parkkal kapcsolatos - sorra alaptalannak bizonyuló - korrupciós vádak elszívták volna a területrehabilitációtól a Medgyessy-kormány energiáit.

évben azután nekilódultak, az állami tulajdonos bontási engedélyt kért az ipari területen álló épületekre. (De nem kapott.) A Mammut Rt. idén áprilisban a Napi Gazdaság című lapnak a harmadik bevásárlóközpont mihamarabbi felépítését is kilátásba helyezte az ipari területen. A II. kerületi önkormányzat arról tájékoztatta lapunkat, hogy augusztus 30-án lejár a Millenárison három éve fennálló változtatási és építési tilalom. Az informatikai minisztérium pedig azt jelentette be, hogy a Millenáris területén Jövő Háza néven nagy formátumú új kiállítást nyitnak, amelyhez a Millenáris Kht. vezetőinek tudomása szerint a park meglevő épületeinek arculatán is változtatnak.

Az illetékesek mintha arra kérték volna egymást, hogy mindenki küldjön a sajtónak egy cáfolatot. Valamennyi érintett tagadja például, hogy a Millenáris veszélyben lenne, valami mégiscsak lehet a levegőben, hiszen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal június 25-én azonnali hatállyal ideiglenes műemlékvédelem alá vette a régi ipari terület három csarnokát. Lampert Rózsa építészmérnök, a hivatal munkatársa lapunknak megerősítette, hogy emellett a Millenáris Park valamennyi épülete is védelem alatt áll. A gyors lépésre azért volt szükség, mert ha megengedik a gyár bontását, és "megteremtenek egy nagy üres placcot", akkor a tapasztalatok szerint a legnagyobb és leggyorsabb haszonnal járó kereskedelmi célra történő beépítés már szinte biztosra vehető.

Lampert Rózsát látszik igazolni, hogy a Millenáris Park egy tévedésnek köszönheti a létezését. A tulajdoni lapra ugyanis annak idején hibásan jegyezték rá a mai kiállítási csarnok akkor még hiányzó műemléki védettségét, emiatt a terület piaci értékesítése nem jöhetett szóba. Így lépett be a képbe az állam, és született meg a kulturális park ötlete. A mostani ideiglenes védettség nemcsak azért fontos, mert megakadályozza az értékes gyársziluett elpusztítását, de az üzemcsarnokok megtartása miatt az is szinte kizárt, hogy a területre egyetlen hatalmas épületmonstrumot tervezzenek.

A terület jövőjéről szóló elképzelések (lakóházak, bevásárlóközpont, irodaépületek) szinte sokkolták a lakosságot. A Millenáris ugyanis minden elemében vitathatatlan siker. A műemlék- helyreállításért járó legrangosabb díj, az Europa Nostra 2003-as kitüntetettje. A tavak közepére állított fákkal megújították a magyar kertépítészetet. Az Álmok álmodói című kiállítás múzeumi rekordot döntött, a Zöld Péter a leghíresebb játszótér lett. A park kulturális pezsgését, a hagyományőrzőtől a modernig terjedő programjait megirigyelhetné a világ bármelyik fővárosa.

- Óriási tévedésem volt, hogy azt gondoltam, a Fogadó és a játszótér csak ideiglenes lesz - hoz némi önkritikus elemet a sikersztoriba Ocskó István. - A milleneumi ünnepségek lezárultával helyükre lakások kerültek volna, ám a siker akkora volt, hogy már menet közben nyilvánvalóvá vált, mindkettőt meg kell tartani. Az augusztus végén újraéledő kerületi szabályozási tervben azonban még az eredeti verzió szerepel. A Fogadó egy részének lebontása ugyan a műemléki védelemmel lekerült a napirendről, ám mellette továbbra is lehetőség volna egy 400-800 négyzetméteres új épület emelésére.

- Személy szerint annak örülnék, ha nem épülne ott semmi - szögezi le Horváth Csaba, a II. kerület szocialista polgármestere. Ennek érdekében az önkormányzat kész a jelenlegi 50 százalékos beépíthetőséget 40-45 százalékosra korlátozni, mert így a meglévő épületek miatt csupán három-hét százalékos szabad tér maradna, oda csak egy kisebb, kulturális célú pavilon férne el.

A Zöld Péter játszótér alatt lévő 4500 négyzetméteres, magántulajdonban lévő telken viszont megszűnik az építési tilalom. A kerület kormányzati segítséget kért, a polgármester szerint a kincstár engedélye megvan a magántulajdonos kivásárlásához, bár ez még nem történt meg.

Más a helyzet az ipari területtel, amelynek állapotán - ebben a felek egyetértenek - változtatni kell, a vita a hogyanon van. A műemlékvédelem a Millenáris Parkhoz méltó területrehabilitációban gondolkodik, Horváth Csaba szerint viszont az ideiglenes védelem konzerválja a jelenlegi viszonyokat, mert szinte lehetetlen ezek után a területet üzleti alapon értékesíteni. "Ha rajtam múlik, ott Mammut 3 nem lesz" - fogalmaz.

Vígh Gábor, a Mammut Rt. cégvezető vezérigazgatója is határozottan cáfolja, hogy a Mammut a Millenáris Parkba tartana. Jelenleg a rendezetlen ipari telekre sem építkezhetnének, hiszen nem rendelkeznek tulajdonjoggal az adott területen - sorolja az ellenérveket.

Ezt még megszerezhetik, mivel az ingatlanok 95 százaléka állami kézben van. Kertész László, az informatikai minisztérium miniszteri biztosa szerint a kormány egy-két héten belül dönthet arról, értékesíti, bérbe adja vagy maga fejleszti a kérdéses területet. "A kormány elé nem kerül be a Mammut 3 koncepciója" - jelentette ki a miniszteri biztos, hozzátéve, hogy nem céljuk lakóház, bevásárlóközpont vagy más üzleti funkció megjelenése sem ezen a területen. A Mammut Rt. pedig biztosan a pályázók között lesz - erősítette meg Vígh Gábor vezérigazgató.

Itt tartunk most. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elsőfokú ideiglenes védelemről szóló határozata egyelőre őrzi a parkot és a mellette levő ipari területet. Ha a véglegesítés nem sikerül, indulhatnak a buldózerek.

Út a bizonytalanba

1897 - Felépül a Ganz villamossági gyár, amely a transzformátornak, majd a vasútvillamosításnak köszönhette világhírnevét
1991 - A gyártást vidékre költöztetik
1999 - Az Orbán-kormány döntése értelmében ez a millenniumi ünnepségek központi színhelye
2001 - Befejeződik a hétmilliárdos beruházás, amelynek során tízemeletes épületeket robbantanak le
2002 - A Medgyessy-kormány később alaptalannak bizonyuló korrupciós vádakkal illeti a beruházás résztvevőit, és leszállítja a park költségvetését
2003 - Januárban bezár az Álmok álmodói kiállítás. Az ígéretek ellenére részeiben sem építik fel másutt. A Millenáris Europa Nostra-díjat kap
2004 - Augusztus végén lejár a 3 éves változtatási tilalom