Katalin

Hetven cent a kultúrára - Konferencia

2004.07.23. 00:00

Programkereső

Július 13-án az európai kulturális szféra képviselői cselekvési programot körvonalaztak az EU számára a kultúra területén. A terv - amelyet a rotterdami "Sharing Cultures" konferencián fogalmaztak meg - számos gyakorlati javaslatot tartalmaz, amelyek, ha megvalósulnak, nagyobb mobilitást és kulturális cserét tennének lehetővé a művészek számára, nagyobb, határokon átnyúló együttműködést, az európai kreatív és művészi gazdagság, a "kulturális tőke" jobb kiaknázását.

Az alapkoncepciót több mint ötszáz európai kulturális szervezet képviselői támogatták. A tervet ismertették a Rotterdamban tanácskozó európai kulturális miniszterek július 13-i ülésén.

Az amszterdami székhelyű Európai Kulturális Alapítvány (ECF; a Jövő7 magazin olvasói az Európa Múzeum című cikksorozat kapcsán találkozhattak az alapítvánnyal) kezdeményezésére több mint százhetven résztvevő jött össze a kulturális élet különböző területeiről (művészek, kultúraközvetítők, kulturális szervezetek képviselői, a kultúrpolitika művelői és döntéshozói 35 európai országból), hogy megvitassák egy európai színtű kulturális stratégia kialakításának lehetőségeit.

A konferencia megerősítette azt a cselekvési programot, amelynek alapelve, hogy a kultúra döntő szerepet játszik egy európai állampolgári öntudat kialakításában. Különösen az új, kibővült Európában kell az embereknek lehetőséget nyújtani arra, hogy közvetlenül és személyesen is megtapasztalhassák, mit is jelent az európai állampolgárság, az európai hovatartozás a gyakorlatban. A határokon átnyúló kulturális élmények és együttműködési módok növelik Európa kulturális változatosságát és az értékeket, amelyekben osztoznak. A kulturális együttműködést mégsem övezi kellő figyelem. Szükség volna a tagállamok különböző kultúrpolitikáit kiegészítő kulturális stratégiára európai szinten. A kultúrának nagyobb figyelmet kellene szentelni, nagyobb prioritást kellene kapnia az EU programjában.

A konferencián megfogalmazott kulturális cselekvési program Európa számára a kulturális szféra igényeit, kívánságait fejezi ki, határozott lépéseket tekint szükségesnek az alábbi területeken: El kell hárítani az akadályokat a művészi és kulturális mobilitás útjából, megfelelő intézkedésekkel és az anyagi források biztosításával lehetővé kell tenni legalább tízezer művész és kulturális szervező utazását évente Európa-szerte.

Szükség volna egy új, hatékony és kevésbé bürokratikus kulturális programra az EU-ban a kultúrák közötti párbeszéd, a mobilitás és az európai kulturális állampolgárság céljainak világos kijelölésével. A kulturális terület képviselőivel közösen kialakított programnak az EU sokféle, különböző országának és a velük szomszédos, az új EU-határokon kívüli országoknak a kulturális igényeit kellene szem előtt tartania.

Fontos volna egy olyan program, amely elősegíti egy európai színtű nyilvánosság megteremtését, a nemzeti határokon átívelő eszmecserét tesz lehetővé az európai médiában, és ezzel hozzájárul egy valódi európai állampolgári öntudat és felelősségérzet megerősödéséhez.

Egy olyan európai külpolitikát lát szükségesnek, amelynek a kultúra is alkotóeleme, amely világszerte védi és támogatja a kulturális sokféleséget, ösztönzi a kulturális együttműködést az EU- és Európán kívüli országokkal is.

Strukturális (nem csak eseti) támogatást nyújt a transznacionális művészi hálózatoknak, és a közszféra mellé partnerként a magánszférát is bevonó újszerű kulturális kezdeményezéseknek.

Az európai kulturális együttműködést feltáró és segítő független laboratórium felállítását javasolja, amely egy új, minden eddiginél átfogóbb internetes portál és adatbázis kialakításával nyújt alapvető szolgáltatásokat, információkat és szakértelmet a kulturális szektor és a kultúrpolitika művelői számára.

Ennek a cselekvési tervnek a megvalósításához az EU jelenlegi kulturális költségvetésének megtízszerezésére volna szükség, de még ez sem volna több mint 70 cent/fő évente.

Ősszel az Európai Parlament tagjai és az új Európai Bizottság elé is beterjesztik ezt a kulturális programtervezetet.

A tanácskozáson részt vett a holland királyi család tagja, Margit hercegnő, az amszterdami székhelyű Európai Kulturális Alapítvány védnöke, a kultúráért és a médiáért felelős holland államtitkár, az Európai Bizottság oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó megbízottja.

Az egyik legérdekesebb vitában az európai nyilvánosság kialakításának feltételeit és lehetőségeit taglalták mértékadó, európai rangú írók és gondolkodók, értelmiségiek bevonásával és a média szerepének és fejlődési tendenciáinak elemzésével. Sajnálatos tendenciaként kiemelték a kelet-közép-európai médiák külföldi tulajdonba kerülését. Fontos témáját képezték a konferenciának az új EU-határokon túli országokhoz fűződő kulturális kapcsolatok, együttműködési lehetőségek megőrzésének, a jószomszédi viszonyok erősítésének gyakorlati kérdései és feltételei.

Egy újonnan felállítandó laboratórium, úgy is mint internetes portál volna hivatva felmérni, áttekinteni és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tenni az alulról jövő kezdeményezések szintjén ténylegesen folyó európai szintű kulturális együttműködés különböző formáit és területeit, feltárni és bővíteni a számukra rendelkezésre álló pályázati és egyéb támogatási feltételeket.

Az európai nyelvi és kulturális sokféleségben rejlő művészi értékeket, szellemi és kulturális tőkét szeretnék (az Európa Múzeum című cikksorozathoz hasonlóan) felszínre hozni, kiaknázni, Európa elvont fogalmát sokszínű, konkrét tartalommal megtölteni, az egyes európai egyének számára hozzáférhetővé, élvezhetővé, elsajátíthatóvá tenni.

A rotterdami tanácskozás üzenete: az európai hovatartozás érzésének kialakulásáért és megerősödéséért a gazdasági és a politikai együttműködés mellett a kulturális együttműködés tehet a legtöbbet.

Rotterdam, 2004. július