Lukács

Csempészett zene

2004.08.09. 00:00

Programkereső

Kedden a Szigeten ad koncertet a baszk és gascogne-i népzenét játszó Xarnege együttes, majd a hét folyamán föllép Derecskén, Jászberényben és Veszprémben is. A zenekart Juan Ezeiza mutatja be.

- Milyen zenét játszanak?

- Alapvetően azoknak az Euskal Herria és Gascogne határán elterülő falvaknak a zenéjét gyűjtjük és játsszuk, amelyek megőrizték a két nyelvet, illetve a két kultúra jellegzetességeit. Ezeket hívják összefoglaló néven xarnegének, ezért adtuk ezt a nevet együttesünknek. Hagyományos népzene, bár kicsit átdolgozzuk, és elektromos hangzást adunk néhány hangszernek. Hamarosan megjelenő CD-nk címe Csempészett zene, mert engedély nélkül juttatjuk át a határokon, és úgy vegyítjük a két kultúra elemeit.

- Honlapjukon örömmel olvastam, hogy egyikük, Josean Martín együtt zenélt Sebestyén Mártával. Hogyan kerültek kapcsolatba?

- Josean akkor ismerte meg Mártát, amikor az Alboka együttessel Budapesten járt 2000-ben. Márta lemezfelvételt készített Josean együttesével, és együtt léptek fel több helyen Baszkföldön 2000-ben és 2001-ben. Akkor Mártát már jól ismerték nálunk Az angol beteg című 1996-ban bemutatott film zenéjéből. El kell mondanom, hogy amikor Márta baszk nyelven énekel, alig lehet észrevenni, hogy nem született baszk.

- Hogyan tudná összefoglalni a nagyon egyedi baszk kultúrának a legfőbb vonásait?

- Először is hangsúlyoznom kell, hogy mi nem kizárólag a baszk, hanem a baszk-gascogne-i határmezsgyén fekvő falvak zenéjét játsszuk. Baszkföld a Nyugati-Pireneusok mindkét oldalán terül el Franciaország és Spanyolország között. Nyelvünk ismeretlen, nem indoeurópai eredetű, mind a mai napig nem találták meg a gyökereit. Gascogne Franciaország területén, a Pireneusok nyugati lejtőjénél van. Ugyanazok a gyökerei, mint Euskal Herriának, bár romanizálódott a középkorban, de a baszk maradt a gascogne-i nyelv alapja. Országaink politikai helyzete nagyon kacifántos. Megpróbálom elmagyarázni: Baszkföld két állam, Franciaország és Spanyolország között fekszik. A spanyol rész két autonóm területre oszlik: Baszkföldre és Navarrára, de másik két autonómia területén is van még két baszk enkláve. Gascogne-nak nincs autonómiája, mert a francia államban csak megyék vannak. Ha nem tekintjük a politikai határokat, Euskal Herriában két és fél millióan élnek, Gascogne-ban pedig mintegy 3 millióan.

- Euskal Herriában, illetve Gascogne-ban a lakosság milyen arányban beszéli a baszk nyelvet?

- Bár az arányok eléggé eltérnek egymástól egyik és másik területen is, a baszkok mintegy egynegyede beszéli az euskerát. Jóval többen beszélik Euskadiban, ahol ez a szám egyre nő, miközben Navarrában, de leginkább Francia Baszkföldön csökken. Gascogne-ban nagyon rossz a helyzet. Alig egy évszázad leforgása alatt ez a szám 70%-ról 10%-ra esett vissza. Amíg ugyanis Euskadiban és Navarra egyharmadában az euskara hivatalos nyelv, Franciaországban kizárólag a franciát ismerik el hivatalos nyelvnek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Franco 39 évig tartó diktatúrája alatt tilos volt használni az euskarát. Az apám szokta mesélni, hogy mindig megverték az iskolában, ha anyanyelvén hallották beszélni.

- Milyennek szeretnék látni a nemzetek és nemzetiségek életét az egyesült-egyesített Európában?

- Az Európai Unió egyelőre alig több, mint piacok egysége. Még nagyon távolinak érzem a népek igazi Európáját, ahol a kisebbségbe szorított nyelveket és kultúrákat egyenrangúnak fogják tartani. Ezért mondjuk azt, hogy csempészett zenét játszunk, mert át akarjuk lépni a határokat, és zenénkre fogadókész embereknek szeretnénk megmutatni, mit tudunk, ahogy mi is nyitottak vagyunk azok számára, akikkel találkozunk.