Vendel

Évszakok Buenos Airesben

2004.08.13. 00:00

Programkereső

Budai László és társulata tangó-táncszínháza a Várban "- Ne a tükörbe nézd magad, hanem a férfi szemében, amikor vezet... Engem végigsértenél, ha velem csinálnád...!" "- Nézzen úgy a szemembe, hogy ne akarjak máshova nézni...!"

Próba a Paulay Ede utcai táncstúdióban. Táncosait instruálja Budai László tangóvilágbajnok és világkupagyőztes (partnere: Bánhidi Petra). Az augusztusi, Karmelita Udvar-beli két előadásra készülnek, a nagysikerű, 2002-es Évszakok Buenos Airesben című egész estés táncszínházi előadás felújítására. Budai László nevéhez fűződik, többek között Eszenyi Enikő "A combok csókja" című előadásának koreográfiája, amelyben partnerével fel is léptek, csakúgy, mint a "Ping Szving"-ben. Magyar jégtáncospárok meghívott koreográfusa, argentintangó-kurzusok, workshopok rendezője, tanára: itthon és külföldön.

Amíg a riport készül: "Gyerekek, tessék elkezdeni bemelegíteni!"

- Miért is? Végül is nem a szupermaratoni lefutására készülnek...

- A bemelegítés nálunk mást jelent: ráhangolódást a tangóra. Az alapséta átismétlését. A "séta" a tangó alapja, amit nem lehet elégszer gyakorolni. A talajjal való kapcsolat megerősítése. Innen indulunk el és ide érkezünk vissza. Ez a bemelegítés.

- Tehát a tangóból nem űznek sportot...

- Nem, nem... Nekem-nekünk a tangó művészet, életérzés, mi több: életfilozófia. Persze van egy-egy próba, ami után megnéznék egy profi atlétát is. És leemelném a kalapom, ha túlélné.

- Miért jött - ismét - már-már hisztérikusan divatba a tangó? Miért trendi?

Nem akarok udvarolni, de a tény, hogy Eszenyi Enikő elkezdett foglalkozni vele, a - bocsánat a nagyképűségért - mi közreműködésünkkel nagyot lendített a tangón. Az emberek ízlését gyakran alábecsülik Magyarországon, pedig a többség ösztönösen vonzódik az autentikus, őszinte, letisztult kultúrához, műfajokhoz. Vágynak arra, hogy újra visszakapják az ősi, természetes művészetet. Várják a találkozást. Élvezik az értéket, az értékét.

- És az Evita? A film? Most mindegy, hogy mit gondolunk róla... A tangó szempontjából...

- Nekem a tánc korhű bemutatása tetszett benne és az, hogy visszaadott egy olyan Buenos Aires-i életérzést, amit Pesten utoljára Karády Katalin filmjei és dalai jelképeztek.

- Eszenyi mit mondott, mi izgatta a tangóban?

- Nyilván azt tudom csak elmesélni, amit nekem vallott erről. Magánéletének meglehetősen bonyolult, kritikus időszakát élte meg és a tangótól kapott egy olyan töltést, ami átvitte ezen. Hosszú idő óta ebben a műfajban találkozott először őszinte férfi-női kapcsolattal. Azzal, hogy el kellett játszania, el kellett hinnie, hogy NŐ.

- Ez persze korszerűtlen a mai androgén, unisex világban. Ennyire visszavágyunk konzervatívnak lenni?

- Ez az én véleményem, de manapság minden férfi arról beszél, hogy nem bír kapcsolatot létesíteni nőkkel, mert nem talál rajtuk fogást. Mindegyik a karrierjével, a fitneszével van elfoglalva. No nem mintha a nőktől nem ugyanezt hallanám, amikor a férfi egocentrizmusról, önzésről beszélnek.

- A tangó maga a megtestesült erotika, életigenlés. Ezzel szemben melankolikus, az elmúlást jelképezi. Ez, hogy fér meg egymás mellett?

- Ez az egyik legnagyobb félreértés a tangó körül. A tangó eredendően egy vidám dolog volt. Habanera, afro... Egészen addig, amíg Argentínába meg nem érkeztek a bevándorlók. Az életerős lengyel férfiak, akiknek otthon kellett hagyniuk az asszonyaikat, hogy Argentínában keressenek pénzt családjuk eltartására... A bevándorló zsidók, akik magukkal hozták kesergőiket... Az írek, akik szintén nem egy felhőtlenül boldog nép... Csak az olasz és spanyol bevándorlók tartották a tangóban a tüzes lelket.

- Nem Bánhidi Petra partnere a civil életben. Felesége most várandós a második babájukkal. Petra is másé. A legostobább civil kérdés, ami azonban mindenkit izgat: ki, hogy veszi ezt a kanyart? És tényleg nincs maguk között semmi a "combok csókjánál"?

- Ezt úgy kell elképzelni, mint amikor a szexjelenetben játszó színész civil felesége ül a nézőtéren és nem a férjét, hanem az alakítást látja. Na már persze, ha hiteles. Tudom, hogy ez fura, de így van. Mi egy összeszokott társaság voltunk, amikor a feleségemet megismertem. Megértette, hogy a tangó nem arról szól, hogy szex legyen a végén, hanem arról, hogy egy tánc, amelybe a férfi is beleadja, hogy férfi, a nő is, hogy nő, de a határokat mindig tudva és betartva. Nem beszélve arról, hogy a feleségem nagyon okos és az első dolga az volt, hogy igenis meg akarta ismerni a társulatot és szeretett volna mindent tudni a tangóról. Különben nem lenne a feleségem.

- Mivel, miért ajánlja magukat?

- Élő zenére, Piazzolára hús-vér emberek, férfiak és nők táncolnak: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél hangulatára. Ízeket, zamatokat adunk át. Érzelmeket kavarunk fel. Ez a művészet lényege.

(Évszakok Buenos Airesben - az Art's Harmony Társulat előadása, az Argentin Tangó Táncszínház közreműködésével, 13-án, pénteken 20.00 órakor a Karmelita Udvarban.)