Lukács

Menni, vagy maradni?

2004.08.30. 00:00

Programkereső

Március 15-én nyílik meg az Orbán-kormány presztízsberuházásaként 2002-ben építeni kezdett Művészetek Palotája. A 31 milliárd forintba kerülő, a TriGránit csoporthoz tartozó Arcadom Építőipari Rt. kivitelezésében megvalósulandó épületegyüttesébe a Hagyományok Háza helyett a Nemzetei Táncszínház költözik. A Ludwig Múzeum is fontolgatja, beköltözik-e a technikailag egyébként kifogástalan épületbe. Az egyetlen biztos lakó, a Nemzeti Filharmonikusok.

Befejezéséhez közeledik a pesti Dunaparton, a Nemzeti Színház szomszédságában épülő Művészetek Palotája. A 2002-es alapkőletétel óta sokat változott az intézmény koncepciója. Az eredeti tervek szerint a Duna parti épületben kapott volna helyet egy új alapítású múzeum, a Modern Magyar Művészeti Múzeum (4M). Ide költözött volna az Állami Népiegyüttest is magában foglaló Hagyományok Háza, és a Nemzeti Filharmonikusok. Jelenleg úgy tűnik, csupán ez utóbbi költözik a március 15-én nyíló épületkomplexumba.

A 31 milliárd forintos beruházás a TriGránit csoporthoz tartozó Duna Sétány Székház kft. fejlesztésében, az Arcadom Építőipari Rt. kivitelezésében valósul meg. Az állam 10 év alatt törleszti az épület értékét, ekkor kerül a tulajdonába, de a kulturális minisztériummal folynak a tárgyalások, hogy 30 évre emeljék ezt az időt. A műszaki átadás 2004 szeptemberében kezdődik, az év végére az intézmények használatba vehetik az ingatlant, a hivatalos megnyitó előtt már januártól a közönséget is várják, elsősorban komolyzenei programokkal. 2005-ben 1 milliárd forintot szán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kizárólag a programok finanszírozására. Az épület üzemeltetésére és a programok szervezésére a NKÖM létrehozta a Művészetek Palotája kft-t.

Az épület három különböző funkciójú egységből áll, a 4 500 négyzetméteres kiállítóteret, ezen felül előadótermet, könyvtárat, médiatárat és munkaszobákat magába foglaló együttes a Modern Magyar Művészeti Múzeumnak (4M) adott volna helyet. Az Orbán-kormány kulturális kormányzatának koncepciója szerint az új múzeum, az akkor egyébként örökösödési per alatt álló Vasilescu-gyűjteményre és a Magyar Nemzeti Galéria modern magyar anyagára épült volna. A terv ellen szinte az egész művészettörténeti szakma tiltakozott, mondván, egy újonnan alapított modern művészeti múzeumnak nem a XX. századot kell bemutatni, hanem az elmúlt néhány évtized legprogresszívebb irányzataira kell építkezni, lehetőleg nemzetközi keretbe ágyazva kell bemutatni a magyar művészetet. A kormányváltás után Görgey Gábor kulturális miniszter szakmai bizottságot hozott létre az új múzeum koncepciójának kialakítására. Miután senki sem kívánt milliárdokat költeni műtárgyak vásárlására és egy új intézményi struktúra felépítésére, megszületett a kompromisszumos megoldás: a Ludwig Múzeum kapta meg az új teret. Néray Katalin, a Ludwig Múzeum igazgatója lapunk kérdésére elmondta, ők is fontolgatják, hogy beköltözzenek-e az új épületbe, különösen, hogy a Művészetek Palotája kft. nemrégiben - a múzeummal történt konzultáció nélkül - bejelentette, az általa kiírt fotópályázat nyerteseinek alkotásaiból álló fotó kiállítással nyílik új helyén a múzeum. Néray Katalin hangsúlyozta, csak abban az esetben költöznek a Művészetek Palotájába, ha garanciákat kap, hogy a kft. nem szól bele a múzeum szakmai koncepciójába.

A Magyar Állami Népiegyüttest is magába foglaló Hagyományok Háza számára színházterem, munkaszobák és a népi mesterségeket bemutató helyiségek épültek 14 400 négyzetméteres alapterületen. A színházterem 750 négyzetméteres színpaddal és 453 férőhelyes nézőtérrel rendelkezik. A Hagyományok Háza vezetése június végén bejelentette, nem költözik a Duna-partra, hanem továbbra is a Fő utcai Budai Vigadóban kíván maradni. Ugyanis az új létesítmény programjaiért felelős Művészetek Palotája kft. olyan többlet jogosítványokat kapott, amely veszélyezteti a Hagyományok Háza önállóságát. Sérelmezték továbbá, hogy a színházterem üzemeltetési jogát is megvonták tőlük. Augusztus közepén derült ki, hogy helyettük a Nemzeti Táncszínház lesz az új lakó. Török Jolán, a táncszínház igazgatója elmondta, ígéretet kaptak, hogy eddigi játszóhelyüket, a volt Várszínházat is megtarthatják, ahol kis létszámú profi együttesek lépnének fel. Tehát a Nemzeti Táncszínház is több lábon akar állni a jövőben.

A Zoboki Gábor tervei szerint felépült épület egyetlen, a kezdetektől mindeddig kitartó leendő lakója a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár. A csaknem húszezer négyzetméteres épületrészben kapott helyet az 1600 nézőt befogadó Nemzeti Hangversenyterem, melyre valóban égető szükség volt, hiszen a Zeneakadémián kívül Budapesten nincs kifogástalan akusztikájú hangversenyterem. Hogy az új terem ilyen lesz-e, az természetesen akkor derül ki, amikor az első zenekar próbálni kezd, de az építők mindent megtettek a siker érdekében. Elsőként azzal, hogy a világhírű Artec akusztikai cégre bízták a tervezést. A 25 méter magas, ugyanannyi széles és 52 méter hosszú - úgynevezett cipős doboz alakú - terem jelentős eleme a koncertpódium felett elhelyezkedő, nézőtérre is benyúló, mozgatható szárnyú hangvető ernyő, mely a változtatható akusztikát szolgálja. Mint ahogyan a pódium és az oldalfalak mentén elhelyezett zengőkamrák rendszere is különféle zeneművek más-más akusztikus igényét elégíti ki, melyek nagyméretű ajtók mozgatásával a koncertterem térfogatát és ezzel az utórezgési időt is módosítják.