Nándor

Már másként művelődik a köz

2004.08.31. 00:00

Programkereső

Az újonnan felépült budafoki kulturális és szabadidőközpont, a Hajdú-Bihar megyei Ebes megszépült művelődési háza és az új épületbe költözött Veszprém Megyei Közművelődési Intézet is az elmúlt napokban nyílt meg. Bár évente tucatnyi művelődési házat felújítanak az országban, az egykori közösségi lét színterei mára zömmel profitorientált létesítményekké, illetve hatalmi érdekek eszközeivé váltak.

A művelődési házak száma az elmúlt néhány évtizedben gyakorlatilag alig változott, évtizedek óta stabilan 2200-2300 között van. Öt-tíz évvel ezelőtt kiscsoportos foglalkozások, klubok és rendszeres lakossági szolgáltatások tették folyamatossá a működésüket, most a nagyrendezvények és az ünnepi alkalmak állnak a középpontban.

Lipp Mártától, a Magyar Művelődési Intézet kutatási osztályának vezetőjétől megtudtuk, az 1997-es közművelődési törvény kötelező önkormányzati feladatként jelöli meg, a közművelődésről való gondoskodást. Ám amíg a városoknak erre a célra külön intézményt kell fenntartaniuk, a kisebb települések esetében csupán feladatellátást és a közösségi művelődési színtér kijelölését írják elő. A falvakra jellemző tendencia, hogy az önkormányzatok vállalják a kulturális programok tervezését és lebonyolítását is. A kultúra kézben tartása a kisebb településeken hatalmi kérdés, megfelelő működtetésével választásokat lehet nyerni. Emiatt azonban az önkormányzatok egyre kevésbé érzik szükségét a szakemberek alkalmazásának – tette hozzá az osztályvezető.

Sok vidéki önkormányzat ösztönzi a civil szerveződéseket, a klubok, szakkörök számára helyet biztosítanak. A városi művelődési központokra a bejáratott programok és a stabil közönség, míg a falusiakra az alkalomszerűség jellemző. A városi művelődési központok az önkormányzati támogatás mellett saját bevételeikből tartják fent magukat, ezért érdekük a sok nézőt vonzó belépődíjas programok szervezése, a tagdíjjal járó klubok és szakkörök működtetése, valamint helyiségeik minél hatékonyabb kihasználása. Az Almássy téri szabadidőközpont például egyes szobáit irodának adja ki, nagyobb termeiben pedig kihelyezett iskolai tanórákat tartanak.

Dél-Buda és vonzáskörzete kulturális központjává kíván válni a hétvégén megnyílt budafoki művelődési ház. A környékbeliek szép számmal, a lehető legnagyobb természetességgel vették birtokba az épületet. Az uszoda szinte azonnal megtelt, de az épület minden zegét-zugát becserkészték az érdeklődők. A régi szabadidőközpont telkét egy évvel ezelőtt értékesítették, ezért a kulturális intézmény egy telekkel odébb költözött. A beruházás kétmilliárd forintból valósult meg, nagyrészt önkormányzati pénzből, a Campona és a TESCO anyagi támogatásával. A vadonatúj, 7150 négyzetméteres, kétszintes épületegyüttesben a művelődési ház mellett egy uszoda és a Nádasdy Kálmán művészeti iskola is helyet kapott. Nagy Károly, az intézmény igazgatója elmondta, a 358 férőhelyes nagyteremben színházi előadásokat, komoly- és könnyűzenei koncerteket, a galérián kiállításokat rendeznek. Az első vernisszázs Kubaszova Tamara, Huber József és Neuberger István, a Mészáros László Képzőművészeti Egyetem tanárainak kiállítása is imponáló érdeklődést vonzott.

Ugyancsak most hétvégén költözött új otthonába a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet. A veszprémi várban található műemlék Havranek-házat hetven millió forintból újították fel, amelyhez a kulturális tárca húszmillióval járult hozzá. Az intézmény nyáron kiállításoknak, év közben tanfolyamoknak ad otthont: többek között népi kismesterségeket oktatnak, és játszóház-vezetőket képeznek itt.

Az ismeretterjesztő programok száma csökken, az amatőr művészeti csoportoké és a zenei rendezvényeké nő, derül ki a Veszprém Megyei Közművelődési Intézet felméréseiből, amelyet a Fejér, Komárom és Veszprém megyei művelődési házakban végeztek. A főállású népművelők száma is csökkent, a látogatók és klubtagok száma viszont emelkedett - mondta el lapunknak Horváth Viola, az intézet igazgatója.

A művelődési házakat és kulturális központokat az állam a közművelődési- és közgyűjteményi normatívával támogatja. Ez az összeg évről-évre nő, jelenleg 1156 forint lakosonként. A dolog egyik szépséghibája, hogy ez az összeg a könyvtárfejlesztésre szánt összeget is magában foglalja, s mivel a kisebb lélekszámú települések kevesebb pénzt kapnak, ez csak tovább növeli lemaradásukat.

A kistelepülések művelődési házait elsősorban a Magyar Vidékfejlesztési Hivatal revitalizációs pályázati alapja segítségével újítják fel, emellett a kulturális minisztériumnál és a Megyei Területfejlesztési Tanácsnál (MTT) is lehet pályázni. Utóbbi évente 9-12 közművelődési intézmény felújítását támogatja. Legutóbb a Hajdú-Bihar megyei Ebes művelődési háza szépült meg 53,4 millió forintból, amelyből 12 milliót az MTT biztosított. Mindezek mellett a kulturális tárca rendszeresen ír ki pályázatot, amelynek célja a művelődési házak berendezésének fejlesztése. Horváth Viola elmondta, erre évente körülbelül 60 település kap támogatást.

Átalakul a művelődési intézet

A Magyar Művelődési Intézetet idén augusztus elsejétől új főigazgatóként Borbáth Erika vezeti. A kulturális tárca még a vezetői pályázat kiírása előtt módosította az 1946-ban létrehozott intézet alapító okiratát és változtatott feladain. Korábban még az intézet megszűnéséről is lehetett hallani, ám végül a kulturális tárca inkább erősíteni szeretné az elmúlt időszakban kissé a helyét kereső háttérintézménye szerepét. Koncz Erika helyettes államtitkár közölte, hogy a szakmai a vezetői posztra beérkezett két pályázat közül javasolta a zsűri Borbáth Erika kinevezését. A tárca korszerűsítené az intézetet, amelyben nagy szerep jut a kultúrakutatásnak és a regionális kérdéseknek. Borbáth Erika, aki az elmúlt nyolc évben is az intézetben dolgozott igazgatóhelyettesként, illetve osztályvezetőként, lapunknak elmondta, a tárca szakmai javaslatokat vár tőlük új közművelődési szervezeti modellekre és kísérletekre. Emellett az intézet bővíti informatikai rendszerét, erre az idén a megyei művelődési központokkal együtt húsz millió forintot kapnak. Szerveznek továbbképzéseket és ezután is foglalkoznak az amatőr művészeti csoportok tevékenyégével. Az intézet regionális irodáinak lesz a feladata a kistérségi közművelődés kordinálása. Az új főigazgató hozátette, hogy a jelenlegi 70-80 fős létszám nem csökken és a Hagyományok Házával együtt az intézet továbbra is a Corvin téren marad.