Hedvig

Visszatánc

2004.09.02. 00:00

Programkereső

Már a próbaüzemre készül a művészetek palotája Ha tavasszal megnyílik és kínálni kezdi színes és színvonalas kulturális programjait, remélhetőleg mindenki büszke lesz rá, egyelőre azonban meglehetősen sok az ellensége és viszontagságos a sorsa a Nemzeti Színház szomszédságában felépült Művészetek Palotájának.

A kulturális központnak - benne Európa egyik legkorszerűbb és legjobb akusztikájú hangversenytermével - az eredeti tervek szerint októberben kellene megnyílnia, ám a megnyitó tavaszra csúszik. Európa pillanatnyilag legnagyobb, 32 milliárd forintos kulturális beruházása, maga az építkezés a megfelelő ütemben haladt, ám a létesítmény működtetésének koncepciója sokáig nem született meg. Egyre feszítőbb kérdés volt, ki, milyen anyagi háttérrel, hogyan fogja az épületet üzemeltetni, a művészeti programokat koordinálni. A magyar zenei élet legkülönbözőbb csoportjai próbálták meg idő előtt megszerezni a Művészetek Palotája "bársonyszékét". Valóban döntő kérdés volt a kamaraoperától a dzsesszig, az operettől a néptáncig többféle műfajt kínáló épület összehangolt működtetésének módja, hiszen az eredeti elképzelések szerint a ház, amellett, hogy befogad hazai és külföldi produkciókat, három független, autonóm intézmény otthona lett volna, a Nemzeti Filharmonikusoké, a Ludwig Múzeumé (Görgey döntése nyomán, az elődje, Rockenbauer Zoltán által megálmodott Modern Magyar Művészeti Múzeum - 4M - helyett), valamint a Hagyományok Házáé. Otthona lett volna - mondjuk, mert a Hagyományok Háza azóta (júliusban) visszatáncolt a költözéstől, és a Ludwig Múzeum is állítólag ezzel fenyegetőzik.

Amikor Görgey Gábor utódja, Hiller István, véget vetve a bizonytalanságnak és visszaverve a lobbizók "támadásait", közel egy évvel ezelőtt kinevezte a palotát működtető kft. élére Kiss Imrét (a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Filharmónia, az Operaház és a Vígszínház korábbi vezetőjét), úgy tűnt, hogy átvágta a gordiuszi csomót. Azt lehetett remélni, hogy béke lesz a kulturális tömb körül, és az építkezés befejezése, majd a műszaki átadás után 2005 januárjában nyugodt légkörben kezdődhet meg a próbaüzem, és március 15-én a magyar kultúra felhőtlen ünnepe lesz a Művészetek Palotája nyitó hangversenye. A Medgyessy-kormány megszorításai miatt az állam időközben törlesztési haladékot kért és kapott a beruházó TriGránit Rt.-től (Demján Sándor cégétől), de ma már azt is tudjuk, hogy a jövő évben a tömböt üzemeltető Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Kft.-nek a nadrágszíj szorosabbra húzása ellenére egymilliárd forintos minisztériumi keret áll a rendelkezésére a programszervezéshez. Ezért érte váratlanul a közvéleményt a Hagyományok Háza visszalépése és a Ludwig Múzeum elégedetlenkedése. Mindkét intézmény autonómiájának állítólagos csorbulásáról, az eredeti feltételek megváltozásáról beszél. Kiss Imrét a miértekről, a vádakról és a Művészetek Palotája leendő működéséről kérdeztük.

- Amikor kinevezték, az önjelöltek hoppon maradtak. Nem félt, hogy túl sok érdeket fog sérteni a függetlensége?

- Éreztem, hogy nagy nyomás volt a miniszteren, és hogy óriási a várakozás. De ahogy megkaptam a megbízást, mindenki elfogadta a döntést, és igazodott a tárca elképzeléseihez. Legalábbis egy ideig.

- Úgy tűnik, hogy a Hagyományok Házát nem hagyták kibontakozni.

- Ez egyszerűen nem igaz. Százhúsz napot kértek és kaptak a színházteremben, amikor olyan programot csinálhattak volna, amilyet akarnak - térítésmentesen. Az év többi napjára viszont nekünk kell gondoskodnunk más programokról, hisz otthont kell adnunk a magyar kultúra számos más műfaji értékeinek, ez a Művészetek Palotájának alapvető feladata. Tehát az a vád, hogy nem hagytuk a Hagyományok Házát kibontakozni, számomra megmagyarázhatatlan.

- Úgy érti: nem is akartak költözni?

- Erről van szó. De furcsa, hogy csak két év után jöttek erre rá. Ilyen csak Magyarországon történhet meg... Azt el tudom képzelni, hogy ma már jobban szeretik a Corvin teret, amit bizonyos fokig meg is értek, hiszen patinás, szép épület. Sokat utaznak, gyűjteményeket kezelnek, ideálisabb hely lehet nekik.

- A Hagyományok Háza azt mondja, hogy előbb egy-egy irodáról, aztán öltözőkről, majd a stúdióról is le kellett mondania, mert "közös állományba" kerültek.

- Ez sem igaz. A párhuzamos munkaköröket ugyan meg kell szüntetni. Például nem lehet mindhárom beköltöző intézménynek saját asztalosműhelye, varrodája stb. Az adófizetők pénzéről van szó. A három intézmény ráadásul elosztotta egymás között az összes helyiséget, arról elfeledkezve, hogy a palotát valakiknek működtetni is kell.

- Az ön csapata, amelynek kell a hely, 128 emberből áll. Sokak szerint ez túlméretezett létszám.

- Próbálja meg valaki kevesebb emberrel működtetni a házat, s a programokat szervezni. Nem fog menni. Sok mindent - például a takarítást, a vagyonvédelmet - így is külsős cégeknek kell kiadnunk.

- De az "albérlőknek" mégiscsak összébb kellett húzódniuk.

- Nem igaz, hogy kisebb területet kaptak, csak más az elrendezés. De nem gondolja, hogy ezt is csak most vette észre a Hagyományok Háza? Hiszen két és fél évig lehetősége volt rá, hogy az építkezést a szája íze szerint alakítsa. Meg lehet kérdezni a főépítészt, mennyit változtattak.

- Miért lesz étterem a folkkocsma helyén?

- Mert az egész házban nem volt étterem. Egy ekkora kulturális létesítményben ez elképzelhetetlen, bár csak a Hagyományok Háza kívülmaradása teremtett erre lehetőséget.

- A Hagyományok Háza helyett jön a Nemzeti Táncszínház a budai Várból - egyelőre csak száz napra. Ez mit jelent?

- A magyar táncmozgalomnak nagy problémája, hogy nincs hol fellépni. Így most a színháztermet az egész mozgalom megkaphatja - beleértve az Állami Népi Együttest. A táncszínháznak egyelőre száz napra van szüksége. Több produkciót nem tud hozni. Jövőre talán már százötvenet. Fokozatos lesz az ideköltözése. Ezért a száz napért ők sem fizetnek: sem rezsit, sem bérleti díjat.

- Mennyi a koncertterem bérleti díja?

- Egymillió forint. A Budapest Kongresszusi Központé 1,4 millió, a Zeneakadémiáé hétszáznyolcvanezer, tehát nem sok. Ez bevezető ár, öt év múlva biztos, hogy több lesz.

- A Nemzeti Filharmonikus Zenekar ideköltözött, mégis fizet, ha koncertezni akar. Miért?

- Mert eddig is, akárhol koncertezett, fizetett a teremért, s ez benne is van a saját költségvetésében. Kapott irodákat, próbatermeket, de ha fel akar lépni, fizetnie kell, mint bárki másnak.

- A koncertteremmel mindenki elégedett. De hol tart az orgonaépítés?

- Az orgona március 15-re állni fog, de csak 2005-2006-ban szólal meg.

- Ki vezeti a terembérléshez azt a bizonyos előjegyzési könyvet, amelynek már régen tele kellene lennie?

- A rendezvényigazgatóságunk, ugyanúgy, mint a Zeneakadémián. Ráadásul ugyanaz az ember - Sörös István hozzánk jön dolgozni.

- És vannak még üres helyek a naptárban? Eredetileg még a délelőttöket is hasznosítani akarták!

- Nem a mennyiség számít. Az a fontos, hogy két-három naponta legyen igazán rangos esemény valamelyik teremben. Talán a második évben már minden második napon lesz, a harmadik évben pedig naponta. És közben a környezet is kiépül, lehetnek szabadtéri programok és a többi.

- Az egymilliárd a bevételekkel elég lesz a ház programjaira?

- Sajnos nem. Már említettem, hogy emiatt csak két-három naponta lesz koncert, előadás.

- És - gondolom - a jegyek drágák lesznek.

- Nem lehet a nézőkre terhelni a hiányzó pénzt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a palota mellett először felépül egy kongresszusi központ, szálloda, felépülnek luxus apartmanházak. A kulturális turizmus adta volna a közönség jó részét. Ám ezek az épületek nem készültek el. A főváros maximum negyvenezres koncertlátogató közönsége valószínűleg nem tudja megtölteni a termeket.

- Nem kell félni, hogy üresen fog tátongani a palota?

- Az a dolgunk, hogy minél több jó programot befogadjunk. Igaz, hogy ez az épület luxusberuházás. Még egy jóléti állam sem biztos, hogy megengedhetné magának. De ha már ilyen szerencséje van a magyar kultúrának, hogy megkapta ezt a lehetőséget, akkor kötelessége kihasználni. Ehhez türelemre van szükség, és mindenekfelett összefogásra.

- A Ludwig Múzeum is elégedetlenkedik.

- Konkrét vádak sosem hangoznak el. Ez csak hangulatkeltés. Ez az, amit nem értek. Büszkének kellene lenni a házra, szeretni kellene, tenni érte.

- Állítólag elvették a konferenciatermüket.

- Ez nem az én kompetenciám! A miniszter a működtetést gazdasági és ésszerűségi okokból úgy hagyta jóvá, hogy a multifunkcionális helyiségeket csak központi üzemeltetésben lehet működtetni.

- Akkor minden ellenkező híreszteléssel szemben költözik a Ludwig Múzeum?

- Tudomásom szerint meg sem kérdőjeleződött. És ez egyébként szintén a miniszter hatásköre. Hangsúlyozni szeretném, hogy a beköltöző három "albérlő" önálló alapító okirattal rendelkező, működés és gazdálkodás szempontjából is önálló intézmény. Felettesük a minisztérium. Ha akarnék sem tudnék beleszólni az életükbe, ráadásul nincs és nem is volt ilyen szándékom.

- Mi történik akkor, ha ütköznek a házon belüli programok? Hogyan lehet beleszólni a szervezésbe úgy, hogy az intézmények önálló döntési joga is megmaradjon?

- Mi csak felhívjuk a figyelmet az egybeesésekre. Szerintem nem lesz ilyen gond. Már csak azért sem, mert a szerződéseket úgy kötjük az előadókkal, hogy a műsort is kérjük. 2006-tól olyan műsorfüzetet fogunk kiadni, amelyben már nemcsak a művészek, a fellépő együttesek szerepelnek, hanem a műsorok is.