Gyöngyi

Művelődésügyben is kettészakadt a társadalom

2004.09.27. 00:00

Programkereső

Az esélyegyenlőtlenség kulturális szokásainkban is érezhető, a magasabb életnívón élők, a módosabbak nagyobb gondot fordítanak művelődésükre - derül ki a magyar kulturális stratégia munkaanyagából, illetve az átfogó felmérésekről, melyeket a szaktárca jelentetett meg. Hiller István miniszter a magyar kultúra külföldi bemutatását, a kulturális beruházásokat és az infrastrukturális hálózat fejlesztését, továbbá a kultúrához való hozzáférés biztosítását, az esélykülönbségek mérséklését jelölte meg a politikájának fő irányaiként.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának megbízásából - az MTA Szociológiai és Politikatudományi Intézete által végzett - 2003-ban kezdődött reprezentatív, országos felmérés, az EU csatlakozás küszöbén álló Magyarország kulturális állapotát kívánta bemutatni. Utoljára 1996-ban végeztek hasonló nagyságrendű felmérést. A tanulmány most megjelent első két kötete a művelődési házak és a fesztiválok közönségét, a kulturális fogyasztásban betöltött helyét, szerepét vizsgálja. Kiderült, hogy a kulturális fogyasztásban egyre meghatározóbb szerepet kap a televízió, a lakosság mintegy 53 százaléka sorolható az aktív, koncertre, moziba, színházba járó, gyakran olvasó csoportba.

Az esélyegyenlőtlenség a kulturális területen is tetten érhető, a magasabb társadalmi státus magasabb aktivitással is jár. Figyelemre méltó, hogy a művelődésre több időt fordító réteg gyakrabban sportol, internetezik, többet jár vendéglőbe. Az igényesebb művelődésből és szórakozásból leginkább a képzetlenek, a kistelepüléseken lakók és az idősek maradnak ki. Az új kulturális stratégia épp e különbségek csökkentését tűzi ki célul. Örvendetes viszont, hogy - enyhén ugyan - de nő a kulturálisan aktív csoportok aránya. Legnagyobb arányban, 8 százalékkal a könnyűzenei koncertek látogatóinak száma nőtt 1996 óta, de 5 százalékkal emelkedett a múzeumlátogatók, s 3 százalékkal a moziba, színházba, művelődési házakba és könytárakba járók aránya is.

Elgondolkodtató azonban, hogy egyre jobban nyílik Budapest és vidék között a kulturális olló, egyetlen terület sincs, ahol a vidékiek 2003-ra legalább elérték volna a budapestiek 1996-os részvételi arányát.

Vitányi Iván a kutatás vezetője lapunk kérdésére elmondta, a rendszerváltás óta a jelentősen növekedő kulturális kínálatot nem követte a kereslet növekedése. Hiába rendeznek több koncertet, adnak ki több könyvet, rendeznek több kiállítást, ezek közönsége nem növekedett számottevően.

A hatvanas évek óta ötödik alkalommal elvégzett felmérés bebizonyította, hogy a fejlett világhoz képest a kulturális fogyasztási szokásokban tapasztalható eltérés a magyar társadalom eltérő szerkezetéből adódik. A volt keleti blokk országaiban, így hazánkban is az össznépesség fele veszélyezetett helyzetben van, a tisztességes lét határain belül való maradásárét küzd, vagy pedig egyenesen "társadalomalatti" helyzetben van.

Az euró-atlanti centrumhoz képest szűk középosztály a kulturális fogyasztási szokásokat is meghatározza. Míg a világ fejlettebb felén a középosztály a társadalom kétharmadát teszi ki, nálunk ez csupán egy harmad. Amin a rendszerváltás sem tudott változtatni. A vizsgálatok megmutatták ugyanakkor, hogy a hazánkban és a fejlett világban is a lakosság mintegy 15 százaléka tartozik azok közé, akik szabadidejükben is az értékek elve szerint élnek, közönségük és olykor alkotóik a legmagasabbrendű kultúrának.

Vitányi Iván hangsúlyozta a kutatásra alapozott kulturális stratégiának meg kell őriznie a kulturálisan autonóm 15 százalékot, de a legfőbb cél a kulturálisan passzív rétegek elérése volna. Ehhez azonban nem csupán kulturális, hanem politikai, gazdasági és iskoláztatási eszközök szükségesek.