Kelemen, Klementina

Kiléptek a laktanya kapuján

2004.10.04. 00:00

Programkereső

Ma este az Erkel Színházban gálaműsorral ünnepli fennállásának ötvenötödik évfordulóját a Honvéd Együttes. A táncszínházat, férfikart, népi zenekart, kamaraszínházat, valamint a Hegedős együttest és a Budapest Táncegyüttest is magában foglaló társulat költségvetési intézményként, de már nem a honvédelmi, hanem a kulturális tárca fenntartásában működik. Nehéz anyagi körülményeik ellenére évente 540-560 előadást tartanak.

Aranyos Károly, a Honvéd Együttes igazgatója kérdésünkre elmondta: az alapítástól – vagyis 1949-től – 2000 júniusáig a Honvédelmi Minisztérium volt az együttes fenntartója; ekkor került át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához (NKÖM). Az évente bő egymilliárd forintos költségvetésből gazdálkodó, még ma is hatalmas létszámú társulat költségvetésének mintegy hetven százalékát biztosítja az NKÖM, húsz százalékot ad a honvédelmi tárca, de nagy szüksége van a saját bevételekre (pályázatok, szponzoráció, külföldi turnék) is. Évente átlagosan 540-560 előadást tart, amelynek csaknem a fele kapcsolódik a Magyar Honvédség intézményeihez, rendezvényeihez. Az NKÖM nyáron pénzügyi átvilágítást végzett a társulatnál, az egyes tagozatok gazdálkodását is megvizsgálta, s ennek alapján tesz majd javaslatot az intézmény jövő évi költségvetési támogatására. Aranyos Károly szerint bizonyos mértékű leépítés, racionalizálás sajnos elkerülhetetlennek látszik, de remélik, hogy ez nem veszélyezteti a Honvéd Együttes működőképességét.

Novák Ferenc, a társulat művészeti igazgatója szerint "az elmúlt ötvenöt év alatt legalább hat művészgeneráció örökölte és – ha nagy gyötrelmek árán is – adta tovább az alapítók szándékait. Úgy adták tovább, ahogy a különböző kultúrákban a nemzedékről nemzedékre történő folyamatos folklorizáció törvényei meghatározzák." A kezdetben százötven tagú társulat – szimfonikus zenekar, kórus és tánckar – a néphadsereg reprezentatív intézményeként járta az országot. Az énekkar munkáját ebben az időben Vásárhelyi Zoltán, a zenekarét többek között Weiner Leó irányította, s itt kezdte pályáját, készítette első koreográfiáit Seregi László. Az első korszak 1956 őszéig tartott: a Honvéd Együttes a forradalom idején éppen Kínában turnézott, s hazafelé, ’56 decemberében megtagadták a moszkvai fellépést, amiért itthon a teljes kórus elbocsátása volt a büntetés. Néhány hónap múltán – Kodály Zoltán és mások tiltakozása nyomán – mégis újjászervezték a társulatot, amelynek második korszaka egészen 1982-ig tartott. Bár ebben a periódusban is voltak eredmények, az együttes fokozatosan a hazai művészeti élet perifériájára került. A harmadik korszak huszonkét évvel ezelőtt kezdődött: ekkor lett a Honvéd Együttes művészeti vezetője Novák Ferenc, a szakmában csak Tata néven ismert, nemzetközi hírű rendező és koreográfus.

Novák gyökeresen átalakította az együttest: létrehozta az autentikus népzenét játszó Hegedős együttest, a megfiatalított tánckarból pedig a Honvéd Táncszínházat. A társulat nemcsak itthon, hanem külföldi fesztiválokon és az elmúlt tíz évben a NATO különböző rendezvényein is nagy sikert aratott. A rendszerváltás után a Honvéd Együttes működése többször is veszélybe került. A kilencvenes évek közepén a szimfonikus zenekart anyagi okokból meg kellett szüntetni, a másik öt tagozat viszont megmenekült.

A táncszínház munkáját jelenleg Makovínyi Tibor, a férfikart Drucker Péter, a Hegedős együttest Kürtösi Zsolt, a népi zenekart Szalai Antal, a Honvéd Kamaraszínházat Bal József vezeti, az egész társulat zeneigazgatója Hollerung Gábor. 2001 óta szervezetileg a társulathoz tartozik a Zsuráfszki Zoltán vezette negyventagú Budapest Táncegyüttes is. Aranyos Károly szerint valamennyi tagozat a hazai kulturális élet megbecsült, külföldön is sikeres szereplője, így nemcsak az öt és fél évtizedes hagyomány, hanem produkciói művészi minősége alapján is indokolt a társulat fenntartása, munkája további támogatása.