Olivér

Rondó - fiatal zeneszerzők II.

2004.10.04. 00:00

Programkereső

Fiatal zeneszerzőknek feltett körkérdéseinkre a Rondó második részében Sáry Bánk, Durkó Péter és Grillusz Samu válaszol.

Kérdések:
1. Mivel lehetne leginkább növelni a kortárs zene népszerűségét?
2. Mit gondolsz a magyar kortárs zene állapotáról, illetve a kortárs zenének a hazai koncertéletben elfoglalt helyéről?
3. Mi a legkedvesebb zeneszerzői terved?
4. Min dolgozol jelenleg?

Sáry Bánk
1. Azt hiszem, a koncertlátogatók többségének még mindig idegen maga a kortárs zene. Nagyon jónak tartom azokat a koncerteket, amelyeken a kortárs darabokat „klasszikus” művekkel együtt játsszák. Így azok is közelebb kerülnek ezekhez a művekhez, akikben egy általános „ellenállás” vagy inkább előítéletet van a mai zenével szemben. Régóta megfogalmazódott bennem, hogy mennyire fontos a kortárs zenénél a mű nagyon jó előadása. Talán még inkább, mint más zenei stílusok tekintetében – gondolok itt például a koncerttermek programjain és a rádió műsorán egyaránt sokszor szereplő klasszikus művekre, mivel ezeket a koncerttermek közönsége már többnyire ismeri. Ellenben egy-egy éppen elkészült darabot a hallgatóság közül senki sem ismer, ezért egy gyenge előadás sajnos néha nem csak az adott műről, de az egész kortárs zenéről rossz véleményt szül.

2. Természetesen úgy érzem, hogy alacsony a kortárs zene aránya a hangversenyek, különösen a frekventáltabb koncertpódiumok programjaiban Ez persze lehet hallgatói igény kielégítése is, s természetesen arra nem lehet igény, amit az ember nem is ismer...

3. Folyamatosan vannak terveim, és ahogy időm engedi (ez persze elég furcsán hangzik, de sajnos nem lehet „csak” a komponálással foglalkozni), mindig próbálom kidolgozni, befejezni egy-egy régi elképzelésemet. A tervekbe beleszólnak olyan felkérések is – például ismerős hangszeresektől –, amelyeknek általában szívesen teszek eleget. Fontosnak érzem, hogy nagyobb apparátusra, zenekarra komponáljak. Sajnos úgy vélem, a zenekarok többsége „biztosra megy”, és nem bízik meg annyira fiatal zeneszerzők új ötleteiben, hogy a régi, jól bevált repertoárdarabok mellé egy-egy koncerten új, kortárs kompozíciót is bemutasson.

4. Jelenleg két irányzat foglalkoztat leginkább. Az egyik egy elektronikus kompozíció, amelyben egyaránt alkalmazok felvett, előre rögzített hangokat (például utcazaj, vagy környezeti, természeti hangok, hangzások), a computer által létrehozható szintetikus hangokat és hangszeres előadókat. A másik irány az emberi hang. Folytatom Radnóti Miklós verseire, szoprán és alt hangokra írt duóimat.

Durkó Péter
1. Az igazán kiérlelt művek gyakoribb programba iktatásával. Nem csak a közelmúlt, hanem a XX. század második felének terméséből is nemegy kiváló alkotás megérdemelné a koncertéletbe való igazi bevezetését. Hiszen egy ún. „bemutató“ csak információ, és egy remekbe szabott kompozíció első elhangzása után éppúgy asztalfiókba kerül, szinte törvényszerűen periférián marad, mint a kevésbé sikerült.

2. Amíg a szakmai tudással, ihlettel alkotott, műgonddal megírt darab nem válik aránylag széles körben ismertté, addig annak sorsa, sikere úgy fele részben az előadókon múlik: közreműködésük értéke felbecsülhetetlen. A közönségsikert fontosnak vélem, ám nem mindenáron. Úgy érzem, hogy a mai zene népszerűsége, a zenei életben elfoglalt státuszának emelkedése mind a szakma, mind a közönség körében természetesebbé válik. A spontán érzelmeket mai eszözökkel is ki lehet fejezni saját gondolattal, s az egyéni zenei nyelv mögött kitapintható, hogy a darab hol és mikor íródott.

3. Mindig az a legkedvesebb terv, amelyik éppen foglalkoztat. Igyekszem minél többféle apparátusra komponálni. A Weöres Sándor szövegére írt oratórium után kevesebb előadót foglalkoztató művek izgatnak.

4. Nagy öröm számomra, hogy komponálásra kért az Onczay duó, az Ewald együttes, nemrég fejeztem be a két csellóra, illetve rézfúvósötösre írt művet. Alkalmanként saját kompozícióim előadójaként is fellépek: a közelmúltban Ausztriában és Párizsban is képviseltem Magyarországt európai uniós csatlakozásunk alkalmából. Az Akkord Zenei Kiadó, valamint Párizsban a Leduc jóvoltából megjelent kottáim után a Rózsavölgyi Kiadó hegedűversenyem szólamanyagát készíti, annak szerzői korrektúrája is nagy türelmet igénylő feladat.

0b65925b-d29b-4a0f-b005-47caa24a343d

Grillusz Samu
1. A nyitó kérdés úgy hangzik, mintha egy probléma megoldását keresnéd. A szó szerinti kortárs zene, vagyis a ma íródó, auditív felhasználásra szánt alkotások tekintetében pedig úgy érzem, erre nincs ok. Azt hiszem, a kortárs kultúra megítélése – az, hogy az új időbeli helyzetéből adódóan aktuálisabb, mint a közvetlenül előtte állók – nagyon jól áll. Az a kortárs komolyzene, amit mi, a zömében írásbeliségre támaszkodó komponisták a múlt századi szerzőkkel egységesnek tudunk, sajnos nem mindig számíthat a széles körű hallgatóság jólinformáltságára, sőt magára a széles körű hallgatóságra sem. Igyekszem minden igényt kielégítőn hiteles lenni, mert ennél jobbat még nem találtam ki én sem.

2. A már említett információs hátrány itthon elég nagy. Magyarországra sokáig számos darab vagy jelentős stílusiskola híre sem jutott el. Ennek ellenére, legalábbis a budapesti koncertéletnek szerintem fontos és szerves részét alkotják kortárs zenei események, amelyek többsége megtalálja saját közönségét.

3. Nap mint nap rakok félre ötleteket, legtöbbjük kivitelezésére még feltehetőleg alkalmatlan vagyok, a többi meg már ötletként sem túl jó. A tervezgetés fontos, de mostanában szeretem az aktuális terveimet az aktuális feladataimhoz igazítani. Na jó, rakosgatok egy ideje valami librettót...

4. Októberben kezdődnek egy gyermekeknek szánt CD felvételei Palya Bea énekesnő kezdeményezésére, akivel legalább tíz éve dolgozgatunk együtt. Egységesre kell hangszerelni sokféle folklór elemet: mesét, verset, dalt nyolc zenészre, akik sokféle úton járnak. (A folklór szót felmérések szerint a mai iskolások kb. 90%-a nem ismeri.) Nagyon igyekszem. Október végére fejezek be egy jazz-bigband kompozíciót, és egy harmonikás barátomnak Schönberg-átirat is készül.