Jenő

Kórusban üvöltöző finnek

2004.10.16. 00:00

Programkereső

Az A38 az elkövetkező két hétben igazán beerősít. A Budapesti Őszi Fesztivál világra szóló produkciók egész sorát hozza el a Petőfi híd budai hídfőjénél álló hajó gyomrába.

A tegnap esti, Berlinből importált Russendisko után vasárnap este a hűvös északról érkeznek több szólamban és ritmusban üvöltő finnek, kedd este a funky keresztapjának tartott Maceo Parker mozgatja át a nagyérdeműt, a sort végül jövő vasárnap a Vienna Art Orchestra vendégszereplése zárja. Közben pedig - mintegy pihentetőnek - szerda este drMáriás Lomtalanítás című kötete köré szerveződik performance, egy napra rá pedig a pa-dö-dős Falusi Mariann próbálja megmutatni, hogy nemcsak limonádéban utazik, de ha kell, tud ő (újra) dzsesszt is énekelni.

Mindenekelőtt azonban itt van ez a fura finn csapat, a Mieskuoro Huutajat, melynek kemény magja immár tizenhét éve üvöltözik fekete öltönyben, fehér ingben, fekete gumi nyakkendőben. Egy csapat unatkozó oului fiatal alapította, akik 1987-ben éppen december 6-án, a finn függetlenség napján kiabáltak el először nyilvánosan néhány hazafias dalt és indulót, a nemzeti himnuszt is beleértve. Tömören, de hatalmas intenzitással. A közönségnek tátva maradt a szája, a kritikusok meg nem győztek áradozni a különös és kétségkívül formabontó produkció láttán/hallatán.

A Mieskuoro Huutajat ránézésre teljesen olyan, mint egy hagyományos férfikórus. De csak addig, amíg meg nem szólalnak. Náluk ugyanis nem a zenei képzettség és a hangi adottság a legfontosabb, hanem a tüdő kapacitása. A tagfelvételi teszt is mindössze két részből áll: milyen erővel tud fújni valaki, és milyen sokáig képes kitartani egy hangot. És hát egyáltalán nem hátrány, ha az illető bírja a szájszagot, mint a közelből jövő, nagy intenzitású üvöltés elmaradhatatlan velejáróját.

A Mieskuoro Huutajat iránt az elmúlt években nagyon megnőtt a külföldi érdeklődés, Japántól Kanadáig sokan vevők e különlegességre. A repertoáron elvben ismert finn dalok szerepelnek, csak nehéz rájuk ismerni. Ha ugyanis a kórusalapító-vezető Petri Sirviö talál magának egy humorban és temperamentumban megfelelő darabot, nekilát elemeire szedni. Előbb a dallamot, majd a szöveget is alaposan lerövidíti, ezután az egészet új formába önti, melyben az emberi nyelv, a zenei hangok, a városi/vidéki zajutánzások és a ritmus egyaránt fontos elemek. A fegyelmezett anyagkezelés nem zárja ki a primitív erőket sem: a pontos artikuláció gyakorta keveredik a nem nyelvi üvöltéssel. A tagok számára egy-egy előadás nem titkoltan amolyan feszültséglevezető tréninget is jelent, a közönség meg legtöbbször vagy ámul, vagy kacag, esetleg ámul is meg kacag is, de általában még a legedzettebb fülűek és idegzetűek is képtelenek kitérni a produkció átható ereje elől. Képességeink esetleges tesztelésére legközelebb vasárnap este az A38 hajón nyílik lehetőség.