Olivér

A művészeti oktatás nem lesz kötelező önkormányzati feladat

2004.10.28. 00:00

Programkereső

Többek között az alapfokú művészeti oktatás normatívájának évi tízezer forintos csökkenése szerepel a költségvetési törvény tervezetében. A Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége szerint a tervezett intézkedések veszélyeztetik az alapfokú művészeti oktatás finanszírozását, ezért tárgyalásokat kezdeményeztek azok megváltoztatására - írja a Népszabadság.

Magyarországon az elmúlt tanévben már több mint 280 ezer fiatal vett részt alapfokú zenei, tánc, képző- és iparművészeti, illetve báb- és színjátékoktatásban. A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ha a települési önkormányzat nem vállalja az oktatás megszervezését, a megyei (fővárosi) önkormányzatnak kell megtennie. Ehhez az államtól évente gyermekenként zeneoktatásra 105 ezer, más művészeti ágak tanítására 68 ezer forintot kapnak, illetve a szülők is fizetnek némi hozzájárulást. Ez azonban az esetek többségében havi néhány száz forintnál nem több - vázolta a jelenlegi helyzetet a Népszabadságnak Ember Csaba, a művészeti iskolák szövetségének elnöke.

A tervezett változtatások több ponton is hátrányosan érintenék a jelenlegi rendszert. Egyrészt évi tízezer forinttal csökkenne a fent említett normatíva (95 ezer, illetve 58 ezer forintra), miközben például a pedagógusok bérét ebben az oktatási formában is emelni kell. Ezzel párhuzamosan a javaslat szerint a hátrányos helyzetű gyermekek kivételével felmenő rendszerben minimum havi 2400 forintot kellene fizetni az oktatásért. A szövetség véleménye szerint ezek az intézkedések azt eredményeznék, hogy egyre kevesebben tudják majd igénybe venni az alapfokú művészeti oktatást. Veszélyeztetné a világban méltán híres alapfokú művészeti oktatásunkat az is, hogy a törvényjavaslat kivenné azt a megyei (fővárosi) önkormányzatok kötelező feladatai közül. A szövetség azt sérelmezi leginkább, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ezekről a változtatásokról nem egyeztettek velük, sem más szakmai szervezettel. Ezért tárgyalásokat kezdeményeztek szakpolitikusokkal, és a javaslatok újragondolását szeretnék elérni.

Friss Péter, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője lapunk megkeresésére elmondta: sajnos nincs elegendő pénz az oktatás minden területének finanszírozására, így fontossági sorrendet kellett kialakítani. Növelik például a szakmai, informatikai eszközökre fordítható normatívát, a pedagógiai szakszolgálatok támogatását vagy az iskolaotthonos oktatás normatíváját - ezekhez viszont meg kell találni a forrást. Ezért tervezik, hogy az alapfokú művészeti oktatást kiveszik a kötelező megyei (fővárosi) önkormányzati feladatok köréből, és hogy a fenntartók a korábbinál kevesebb normatív támogatást kapnak. Hozzátette, hogy a helyi önkormányzatoknak az alapfokú művészetoktatási intézmény fenntartása, illetve működtetése korábban sem volt kötelező: dönthettek arról, hogy létesítenek és működtetnek-e művészetoktatási intézményt vagy sem. Mindenesetre, ha egy iskola működik, akkor jár neki az állami normatíva.

Azt Friss Péter is tudja, hogy a művészeti oktatás költségei nem csökkennek, így vagy az önkormányzatoknak kell kiegészíteniük a hiányzó összeget, vagy az iskoláknak kell magasabb térítési díjat szedniük a tanulóktól. Ez utóbbira a minisztériumban kidolgoztak egy szabályozást, amelyben többek között az áll, hogy a hátrányos helyzetű diákoktól továbbra sem lehet tandíjat kérni.