Olivér

Meddig húzható a kulturális nadrágszíj?

2004.11.18. 00:00

Programkereső

Legalább 5 százalékos támogatás-csökkenésre számíthatnak az állam fenntartásában működő kulturális intézmények, köztük a kiemelt nemzeti együttesek is. Az Operaház főigazgatója december 1-ig vár arra, hogy a minisztérium közölje, mennyi pénzre számíthatnak, és ha azt nem találja megfelelőnek, azonnal lemond. A Nemzeti Színház is megszorításokra készül a 2005-ös évben is - akárcsak idén.

A Nemzeti Színház gazdasági igazgatója nem tud konkrét számokat a jövő év költségvetését illetően, ami azért különösen fájó szerinte, mert - mint minden színház - már ők is meghirdették programjukat 2005 őszéig. Farkas Ágnes úgy tudja, eleve számolniuk kell 5 százaléknyi elvonással, de ha ennél is kevesebb pénzt kap a Nemzeti Színház, az már a működőképességet kérdőjelezheti meg. Mint mondta, 2005-re nagyjából ugyanakkora összeget kértek, mint amennyiből idén gazdálkodhattak - ez 110 millióval kevesebb a 2003-as támogatáshoz képest. Az intézmény teljes pénzforgalma meghaladja a 2 milliárdot, ebből 1,7 milliárd az állami támogatás, a többi a jegyekből és a színházi terek bérbeadásából, valamint az egyéb rendezvényekből származó bevétel. "A Nemzeti Színház Rt. időben elkészítette és leadta a 2005-ös pénzügyi évre vonatkozó üzleti tervét a kulturális minisztériumba, úgy tudjuk, a tárca mindent megtesz azért, hogy a kérésünkből minél többet teljesíthessen. Mi pedig azon dolgozunk, hogy mindezek kompenzálásaként jövőre növekvő árbevétellel számolhassunk." Az igazgató hangsúlyozza: nem kérnek többet, mint amennyit idén kaptak, miközben a ház rezsije az infláció miatt egyre drágább. Emelkedik a biztonsági szolgálat díjazása, a fogyóeszközök ára, a telefonköltség is együtt nő a tarifákkal, ezért mindenhol megszorításokra kényszerül az intézmény. Ez természetesen érinti a napi produkciós költségeket - teszi hozzá Farkas Ágnes. Minden liter öblítő megvásárlására csak az ő írásos engedélyével kerülhet sor, de a színpadi kellékek és fogyó eszközök költségeiből is le kell faragni, most például annak keresik a lehetőségét, honnan lehetne olcsóbban szerezni az előadásokban használt száraz jeget. "Megszűnt a keretgazdálkodás a tárakban, nem olyan tágas a mozgástere a színház egyes részlegeinek, mint a kezdetekben." A színészek új szezonra szóló szerződéseiben már jóval visszafogottabb volt a legendásnak vélt gázsi, és bár legtöbbjüknek nem csökkent a díjazása, az tény, hogy idén jóval többet kell dolgozniuk érte. Ugyanakkor a Nemzeti költségvetéséből kell kigazdálkodni a Nemzet Színészeinek inflációkövető díjazását, ami több tízmillió forintos tételt jelent évente.

Ha tovább szorul a hurok, további lefaragásokra kerülhet sor: szűkíteni kell a társulat létszámát, csökkenteni az előadások, bemutatók számát, szüneteltetni a színház épületéig közlekedő különvonatakot, melyek az ország távoli pontjairól kedvezményesen szállítanak nézőket a társulat előadásaira, és az is bekövetkezhet, hogy a Megyejárás nevű fesztiválsorozat némely programját kiiktatják a tervből. Hasonlóra volt már példa, amikor a Veszprém megyei és városi önkormányzat sem tudott részt vállalni a fesztivál költségeiből, így csak a helyi Petőfi Sándor Színház vendégjátékaiban tudott megjelenni a térség művészete a fesztiválon. Ebben a hónapban szervezési, egyeztetési okok miatt maradt el a Megyejárás, ám februárban nem szerepel a programban ilyen rendezvény: a soron következő nógrádiak maguk léptek vissza a lehetőségtől, szintén az anyagi nehézségekre hivatkozva. Farkas Ágnes szerint a Nemzeti Színház nem költhet alkalmanként bruttó négy milliónál többet e rendezvényre. Hozzáfűzte, a helyi önkormányzatok legalább ugyanennyivel szoktak beszállni az átlagosan háromnapos programsorozat költségeibe.

 
 
 

Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház intendáns-főigazgatója az állam által 2005-re biztosított keretösszegtől teszi függővé maradását az intézmény élén - nyilatkozta tegnap reggel a Napkelte című televíziós műsorban. A direktor, aki számos alkalommal meglebegtette már távozását az egyre szűkülő anyagi lehetőségek miatt, ebben a szezonban két premiertől lépett vissza. Úgy véli, ha az inflációt, a béremelés elmaradását és a közüzemi díjak emelkedését is figyelembe veszik, akkor 20 százalékkal kevesebb pénzt tudhatnak magukénak az Operaház alkalmazottai. December 1-jén lemond, ha tovább csökken az intézmény támogatása. Fülöp Attila ügyvezető szerint 2004-ben 5-600 millió forinttal kevesebbet költhetett el az 1100 főt foglalkoztató Operaház, és szakmai körökben arról beszélnek, most jóval nagyobb nagyságrendű megszorítással számolhat az intézmény. Közben szeptember óta csak teltházzal mennek az előadások, a bérletesek száma kétezerrel nőtt a tavalyi szezonhoz képest.