Jusztina

Leépítés, felépítés, átépítés

2005.01.25. 00:00

Programkereső

Ez lesz az idei év feladata – mondta Závecz Ferenc, a Magyar Állami Operaház új gazdasági igazgatója. A változások közé tartozik, hogy a vezetésnek meg kell válnia néhány embertől, differenciált jegyáremelésre lehet számítani, új balettigazgató kerül a színházhoz, továbbá néhány éven belül újjáépül az Erkel Színház.

A leépítés jelen esetben azt jelenti, hogy az Operaháznak a közalkalmazottak számát tekintve vissza kell állnia az engedélyezett szintre. Azonban a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése esetén is lehetőség van a munkatársak további foglalkoztatására szerződéses formában. A leépítés a műszaki, adminisztrációs és művészeti állományt egyaránt érinti majd. Annak ellenére, hogy ez az intézkedésre nem anyagi okokkal magyarázható, az Opera időről időre pénzügyi nehézségekkel küzd. Az intézmény költségvetése éves szinten változatlanul hatmilliárd forint körül alakul – ez idén kb. a 2002-es értéknek felel meg. Ennek oka az is, hogy az előírt három bemutatón kívül idén sem tudnak új darabot színre vinni. A differenciált jegyáremelés egyrészt arra vonatkozik, hogy a külföldiek körében is népszerű darabok jegyárát megemelik ugyan, ám a tradicionális, alacsonyabb jövedelmű közönséget is meg kívánják tartani.

A gazdasági feladatokat korábban ellátó Fülöp Attila megmarad főtitkári pozíciójában, és az új gazdasági igazgató, Závecz Ferenc lesz felelős a Magyar Állami Operaház gazdálkodásáért, szervezetnek és működésének korszerűsítéséért. A közgazdász végzettségű Závecz korábban különböző kulturális intézményeknél, valamint a médiában is dolgozott kulturális menedzserként, illetve szervezeti irányítási feladatokat látott el különböző pénzügyi intézményeknél.

31433e93-1240-4768-b345-09220b3578d1

A Magyar Állami Balett igazgatását 2005. augusztus 1-jétől Keveházi Gábor veszi át ifj. Harangozó Gyulától, aki a bécsi Staatsoper balettigazgatója lesz. Keveházi a Holland Királyi Balett vezető balettmesterét, Aradi Máriát kérte fel művészeti vezetőnek – az ő feladata lesz a próbavezetők munkájának, illetve a repertoár kialakításának segítése. Keveházi Gábor célul tűzte ki egy saját, nemzeti arculat kialakítását, amely azt jelentené, hogy a híres, nagy balettek, valamint a Seregi-balettek mellett helyet kapnának a műsoron egy új alkotói gárda munkái is. Ezért fontos az elkövetkező 5-10 évben egy új koreográfus csapat kinevelése. Keveházi, aki eddig a Pécsi Balettet igazgatta, jó lehetőségnek tartja, hogy a fiatalok vidéken próbálják ki magukat, mielőtt helyet kapnának a fővárosi színházban. Februártól augusztusig Harangozó és Keveházi már együtt fogják tervezni a következő évadot.

Várhatóan még idén tavasszal kiírják az előpályázatot az Erkel Színház felújítására, s ha minden jól megy, 2006 februárjában kerül sor a szerződéskötésre - mondta Szinetár Miklós, a Magyar Állami Operaház intendáns-főigazgatója. A beruházást PPP (Public Private Partnership) keretében, magánbefektető bevonásával kívánják finanszírozni – ezt alkalmazták a Művészetek Palotája esetében is. Az intézmény megmaradna állami tulajdonban, s úgy törlesztenének, hogy az épületet visszabérlik évente 120 előadásra az Opera számára. A fennmaradó napokon az új befektető hasznosítaná az épületet. A felújítás során a térség egyik legmodernebb színpadtechnikáját kívánják megvalósítani: az oldalszínpad kialakítása az egyetlen modern színházterem létrehozását jelentené.

A jövő évad tervei között szerepel az évek óta elmaradt Xerszész-bemutató Kovalik Balázs rendezésében, a Hamupipőke bemutatója november környékén. Ezen kívül egy új Bartók-estet is terveznek: külön-külön ugyan műsoron vannak Bartók művei, ám egy külföldi igényeknek is megfelelő, „mozgatható” előadást terveznek, amelyben azonos koncepció alapján helyet kapna a Harangozó-féle „A csodálatos mandarin”, a Seregi-féle „A fából faragott királyfi, illetve a Kovalik-féle „A kékszakállú herceg vára”. A premierek között lenne még Vidnyászky Attila rendezésében „A nürnbergi mesterdalnokok” című opera. A jövő évad tervei között ismét szerepel japán vendégjáték és a Bangkoki Fesztiválon való részvétel; a 2006-os Mozart-év alkalmából pedig csupa fiatal művész előadásában kerül majd színre a Don Giovanni.