Lukács

Mire vinné ma Richter?

2005.06.01. 00:00

Programkereső

A Zeneakadémiára bárki beiratkozhat, felső korhatár nélkül. Batta András, az akadémia rektora szerint a szólókarrierhez azonban nem elég érteni egy hangszerhez.

Budapesten több a zenekar, mint akár Bécsben vagy Londonban, mégis a Zeneakadémia 90 végzős diákja közül évente "csak" hatvan tud gyakorlati zenészként elhelyezkedni, és talán közülük egy, aki szólókarriert is befuthat.

A Zeneakadémiára legtöbbször évtizedes profi zenei múlttal érkeznek a felvételizők. Szinte kész művészek. Tehetségesek és tapasztaltak. Felkészültek. Aztán még megnyernek két-három nagy zenei versenyt is. Mégsem boldogulnak. Ennyi még nem elég a karrierhez. - Óriási jelentősége van a személyiségnek, és annak, milyen kommunikációs képességgel rendelkezik az illető - mondja Batta András. - Ha ma születne Szvjatoszlav Richter, a huszadik század legnagyobb zongoristája, nem valószínű, hogy világhírű művész válna a magának való billentyűvirtuózból. A társadalomnak ma sokkal erősebb impulzusokra van ahhoz szüksége, hogy észrevegyen valakit.

Az igazi tehetség gyakran már hároméves korban megnyilvánul, zeneakadémistává mégis csak 18 évesen válhat valaki, mivel felvételi követelmény az érettségi. A legtöbb diákot, évente tízet, hegedű és zongora szakra vesznek fel. A bűvös szám felett már tandíjat kell fizetni. Ez azonban a képzés költségeinek töredéke. Arany ára van a felsőfokú zenei tanulmányoknak, mert egy tanár egy növendékkel foglalkozik, sőt beszámítva a korrepetitort, sokszor egyszerre kettő foglalkozik eggyel. Ugyanezért a pénzért más egyetemen akár száz ember is tanulhat.

- Egy gyerek évente 800 ezer forintba kerül. Ebből a tandíjasok 60-80 ezret fizetnek - mondja Batta. A kis falvakból, szegényebb családokból érkezőknek ez is megterhelő. Nem úgy a külföldi diákoknak. A növendékek egyötödét kitevő külföldiek az alaptandíjnál többet fizetnek a Magyarországon eltöltött szemeszterekért. Legtöbben Japánból érkeznek. Érdekli őket az európai zene, és ezt meg is engedhetik maguknak. Számukra presztízskérdésről van szó. Nagy valószínűséggel sokukat érdekli majd a 2006-ban, Bartók születésének 125. évfordulóján induló népzenei szak is. Nem kevésbé az ugyancsak a közeljövőben induló zenei menedzserképzés.

- Ma már nem elég szeretni és nagyszerűen játszani Beethovent - mondja Batta. Fontos, hogy a művészek értsék a körülöttük lévő világot. Mi mindig is egy boldog szigeten éltünk itt Bach és Mozart társaságában - mondja a rektor, aki maga is a Zeneakadémián végzett 1977-ben, zenetudományi és cselló szakon. - Ahhoz, hogy észrevegyenek minket, ki kell lépnünk erről a szigetről és meg kell mutatnunk magunkat minél szélesebb körben. Az egykori akadémista Batta rektorként már maga is menedzserré vált. A teremkiadás mellett saját bevételes koncertet szeretne rendezni, szponzorokat és kapcsolatokat keres, pénzért pályázik. Szervez, oszt, szoroz, üzletel, piacot keres.

És nincs az a pénz, ami elég lenne. A "rendes" kiadások mellett ugyanis sok az extra: hangolási díjak, hangszerkarbantartás, kottavásárlás és nem utolsósorban hangszerek vásárlása. 250 zongorájuk nagy része Steinway. Egy Steinway topmodell ára pedig - amiből nekik kettő is van - 20-25 millió forint.