Nándor

Philippe de Vitry

2005.06.06. 00:00

Programkereső

A francia zeneszerző, teoretikus, költő és püspök 1291-ben született Champagne-ban. Kezdetben IV. "Szép" Károly lelkésze és jegyzője volt, a királyi udvarral való kitűnő kapcsolatainak köszönhetően pedig egyházi tisztségekben is részesült. 1340-től a parlamentben szolgált, 1342-45-ben a királyi maitrise tagja volt. 1351-től Meaux püspökévé nevezték ki, de gyakran tartózkodott Párizsban. 1361-ben halt meg ez utóbbi két város valamelyikében.

A zeneteoretikusok között mint „flos et gemma cantorum” (=muzsikusok dísze, drágaköve) tisztelték. Barátai közé tartozott korának másik jelentős zeneteoretikusa, Johannes de Muris és Francesco Petrarca költő is. A Vitry nevén megjelent négy traktátus közül bizonyíthatóan csak a huszonnégy fejezetből álló Ars Nova utolsó tíz fejezete származik tőle. Döntő szerepet játszott a régi stílust (ars antiqua) felváltó, főleg notációs újítások kifejlesztésében (a modális notációt a menzurális notáció követte). Tizennégy motettát tulajdonítanak neki, a többi műve elveszett. Motettáinak szövegét ő maga írta, valamint verses költemények is maradtak fenn tőle. Az Ars nova első fennmaradt dokumentumában, a Roman de fauvelben (1316) négy betétdala található meg.