Gyöngyi

Új alapokra helyeznék az NKA-t

2005.07.03. 00:00

Programkereső

A kuturális tárca és a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) vezetői jelenleg az NKA működésének és támogatási rendszerének átalakításán dolgoznak. Komoly szakmai előkészítő munka folyik, melynek eredményeként januártól az NKA törvény is módosulhat. A művészeti szakkollégiumok vezetői is sürgetik a változást, a zenei szakkollégium elnöke nemrég szót is emelt a tarthatatlan helyzet orvoslásáért. Kezelhetetlenül sok pályázat érkezik, az igények a források többszörösét teszik ki. Idén a zenei szakollégium idén külön pályázati pontban támogatta a könnyűzenét, holott nincs meghúzva a határ, az meddig csupán piaci áru és honnatól érték.

Az NKA zenei szakkollégiuma idén először külön pályázati pontban támogatta a könnyűzenei életet, de kiderült, hogy az igények a források sokszorosát teszik ki, ezért a jelenlegi rendszer tarthatatlan - véli az NKA Zenei Szakmai Kollégiumának elnöke. Tihanyi László szerint stratégiai kérdések eldöntésére van szükség a támogatások odaítélésénél. Az eddig is nehézkesen működő rendszer kezelhetetlenné vált azzal, hogy szakkollégiumhoz rengeteg pályázat érkezett a könnyűzenére kiírt kategóriákban, ugyanakkor nem eldöntött, mi számít művészeti értéknek a könnyűzenén belül. Tihanyi kiemelte, az általa vezett kollégiumon látja, mennyire fontos az NKA átalakítása. Az NKA-nak reagália kellett az élet változásaira, szükségképpen részben eltávolodott az eredeti célkitűzéseitől, ezért hogy átgondolásra szorulnak az alapvető feladatkörök. Mint mondta, ő is részt vesz szakmai háttérmunkákban, ami segítheti a célnak megfelelő struktúraváltást.

Tihanyi kiemelte, hogy idén a könnyűzenei támogatások odaítélésénél nagyon komoly fejtörést okozott, a szakkollégium tagjainak - akik tizenegyen komolyzenészek csak egy könnyűzenész van köztük -, hogy a globálisan vett könnyűzene fogalmából, mégis milyen stílusirányzatok tekinthetők olyan értéknek, hogy közpénzzel támogassák azokat. Ezért van szükség definiálásra. Hozzátette: nem arról van szó, hogy ellenezné a műfaj támogatását, csak azt nem tartaná szerencsésnek, ha az az amúgy is mostohán kezelt komolyzenétől vonnák el a források egy részét. Az elnök úgy látja nemcsak a könnyűzene beemelése jelent komoly gondot, hanem az is, hogy, noha működik egy népművészeti szakkollégium is, mégis a zeneihez is pályáznak a népzenei produkciókkal. Sőt, a zenei felsőoktatási intézmények ugyancsak a zenei kollégiumhoz pályáznak. További probléma, hogy nem történt meg az amatőr és profi szféra szétválasztása.

A kollégium összesen mintegy 316 millió forint vissza nem térítendő támogatással 468 pályázatot hagyott jóvá, és 17 millió forintot nyújt tíz egyedi elbírálású pályázat esetében. A könnyűzene területén beérkezett 560 millió forintot igénylő pályázatok közül a támogatásra méltók között az összeg kevesebb mint egytizedét, 50 millió forintot osztottak szét. Ez az összes megítélt támogatás alig egyhatoda. Ezt azonban kiegészíti az ősszel felálló ad hoc kollégium pályázata, amelyhez a zenei kollégium öt millóval járult hozzá.

A könnyűzene, és kiemelten a dzsesszhangverseny-élet támogatásán belül pályázni lehetett koncertek, nemzetközi és országos fesztiválok rendezésére, magyar előadóművészek külföldi szerepeltetésére, hanghordozók megjelentetésére. A kollégium élén álló zeneszerző szerint döntéseiket aszerint hozták, hogy a támogatásokat a korszerű közönségnevelésre alkalmas projektek kapják, és a prioritások között szerepelt az ifjúsági koncertek ügye is. Tihanyi kiemelte, hogy fő szempont volt az is, hogy semmiképp sem engedhették, hogy egymás rovására adjanak pénzeket a két műfaj képviselőinek. Az elnök szerint a kultuszminiszter bátor nyilatkozatai is sugallják, milyen fontos a könnyűzenei élet támogatása, de azt csak remélni lehet, hogy plusz forrásai is vannak erre a célra.

Tihanyi szerint a problémákat látva átstruktúrálásra mindenképpen szükség van az NKA-nál, azonban a művészeti élet és a politika egyetértésén múlik, hosszú távra megoldható-e a sok tisztázatlan kérdés. Az igazi reformhoz politikai konszenzusra lenne szükség, hiszen, ha ez nincs meg az állandó bizonytalanságban tartja a zenei élet képviselőit - tette hozzá.

Az NKA elnöke, Harsányi László mindössze annyit közölt lapunkkal, hogy már folyik a komoly átalakító munka, a nyár végére kész koncepciót terveznek. Hozzátette, hogy a munkafolyamat végéig nem kíván nyilatkozni.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérima (NKÖM) sajtófőnöke, Olt Boglárka úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a tárca és az NKA jelenleg azon dolgozik, hogy az NKA működésének egészét új szakmai alapokra helyezze. Mint mondta, az elképzelések lényege, hogy kevesebb, ám több területet magába foglaló kollégium működjön, egy rugalmasabb pályázati struktúrában. A cél - többek között - az, hogy kevesebb pénz menjen el a kuratóriumok működtetésére és több maradjon a pályázók számára. A sajtófőnök hozzátette, az elképzelésekben egy szigorúbb összeférhetelenségi szabályozás is szerepel a kurátorok és a pályázok személyét illetően. Most folyik az az előkészítő szakmai háttérmunka, amely alapján a tervek szerint január 1-től módosulhat az NKA törvény - mondta.

Az NKA-nál a PANKKK program keretében meghirdetett 26 milliós pályázatra alakult egy Könnyűzenei Ideiglenes Kollégium, az erre beérkező pályázatokat már külön testület kezeli majd - mondta Olt Boglárka. A jelenlegi zenei szakkolégiumhoz beérkezett pályázatok még a PANKKK program bejelentése előttiek. A kultusztárca sajtófőnöke kiemelte: a könnyűzenei pályázatok nagy száma a PANKKK program sikerét jelenti, és azt mutatja, beindítása valós igényt elégít ki. A program egyébként sem a színvonaltalan, sem pedig a már befutott, piacról megélő könnyűzenét nem kívánja támogatni, célja kifejezetten az amatőr élőzene és a tehetséges pályakezdők támogatása.