Cecília

Teljessé vált az Operaház új vezetése

2005.09.07. 00:00

Programkereső

Teljessé vált a Magyar Állami Operaház új vezetése, csütörtökön este a Makrancos Kata című balettel kezdődik az évad a dalszínházban.

Az intézmény sajtóosztálya közölte, hogy a főigazgatót Kunos József az operaház működtetéséért felelős ügyvezető igazgatóként, Kesselyák Gergely a művészeti irányításért felelős főzeneigazgatóként, Keveházi Gábor a balettegyüttes vezetőjeként, míg Müller Péter Sziámi stratégiai igazgatóként, társadalmi megbízatásban segíti.

Vihar az Operaházban

- Mi zajlik tulajdonképpen az Operaházban?

- Jó a kérdés, egyszersmind rossz is, mert nem arról beszélünk, hogy milyen jól sikerült a darab, a bemutató, mekkora sikere volt ennek vagy annak az énekesnek – mondja Závecz Ferenc, leváltott ügyvezető igazgató. – Önmagában ez is minősíti a ház helyzetét. Orientációs válság van, nem anyagi, nem likviditási válság. El kell dönteni, hogy az Operaház milyen irányba menjen tovább, ugyanazon a sínen, mint amelyen eddig haladt vagy más sínen. Hogyha más sínre állítják a házat, akkor annak a feltételeit meg kell teremteni.

- A másik sín, amit most kitaláltak az, hogy csak néhány darabot játszanak. Eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy egy országban, egy fővárosban, ahol egyetlen operaház van, meg lehet úgy élni, hogy nem nagy repertoárral játszanak.

- Az elmúlt évben 440 ezer jegy fogyott, ennek a nagy része fizető jegy volt, nem bérlet. Természetesen az opera az a műfaj, ahova visszajárnak a látogatók. Ez, a becslések szerint olyan 130-140 ezer rendszeres látogatót jelent. Sok a külföldi is - szerencsére és természetesen.

- De ha heteken keresztül ugyanazt a darabot játsszák…

- Vannak nagy kockázatai ennek a játékmódnak, illetve annak, hogy ezt a játékmódot valaki meghonosítsa. Három zenekar kell egy-egy darabhoz és kettő, de inkább három szereposztás. Ez rendkívül embert próbáló feladat. Kesselyák Gergelynek, az Operaház új művészeti vezető főzeneigazgatójának vizsgafeladat, hogy ezt össze tudja állítani, színre tudja-e vinni. Hasonlóképpen nyilván megméretik majd a főigazgató teljesítménye is.

- Végül is mi van az Operaházban?

- Három dologban van gondban az Opera. Az első a működési forma, a költségvetési intézményi lét. A közalkalmazotti munkaviszony oly mértékben idegen a művészi teljesítmény elismerésétől, dotációjától, hogy hosszabb távon nagyon nehéz ilyen rendszeren belül igazán művészi teljesítményt nyújtani. Sokkal jobb lenne egyfajta társasági vagy szerződéses alkalmazás rendszer, ahol - ha nem is nap mint nap -, de időszakról időszakra megméretődnének a teljesítmények. A második a repertoár nagysága és a játszóhelyek száma, pontosabban a kettő aránya. Hogyha a Magyar Állami Operaház művészeinek, és más alkalmazottainak a fejében levő 50-70 darabot nem két helyen, hanem Magyarországon hét-nyolc, a magyarlakta térségekben 10-15 játszóhelyen adnák elő, nem tűnne soknak ez a repertoár. A harmadik pedig a bekerülési költség és a jegyárak viszonya. Magyarországon az átlagjegy ára az Opera két házában 12,5 euró, míg Bécsben ugyanez 36 euró fölött van.

- Ha el lehetne adni olyan drágán a jegyet…

- Ez most már az új vezetés a feladata. Amint a nyitó társulati ülésen történtek mutatják, nem szerzett osztatlan népszerűséget a vezető csapat.