Kelemen, Klementina

Miskolcon gyanították, botrány lesz az Operában

2005.09.15. 00:00

Programkereső

A nyár óta lett országosan közismert Hegyi Árpád Jutocsa, amióta ő az Operaház új főigazgatója.

Pedig nem most lépett a pályára. Az 1980-ban végzett rendező legemlékezetesebb korszaka 1992-ben indult, amikor megújította a Miskolci Nemzeti Színházat, majd 2001-ben elindította ugyanitt az azóta is sikertörténetként emlegetett Bartók+ Nemzetközi Operafesztivált. Miután 2002-ben a miskolciak arra szavaztak, váltsák le Jutocsát, szabadúszóként folytatta munkáját. Az interneten található életrajza szerint 2002-2003-ban egy clevelandi egyetemen tanulmányozta az USA színházi és operaéletét, tanított New Yorkban és tavaly a Miskolci Egyetemen színházi kommunikációt. Az idén a magyar színművészetin megszerezte a művészi doktori fokozatot. Az elmúlt években híres előadásairól nem rengett a színházi világ. Operaházi kinevezése után arról beszélt, jobban érdekli most a színházcsinálás, mint a rendezés. Azt is hozzátette: tanult a miskolci tíz évből.

Három év telt el Hegyi távozása óta, Miskolcot még az emlékei is megosztják. Értékelik a sikereket, az operatagozatot (Mura Péter karmester szerint opera-előadások voltak vendégművészekkel), de nem bocsátják meg, hogy közben sorra hagyták el a várost a kedvenc színészek. A 2002-es igazgatóválasztás jelöltjeiről tartott szimpátiaszavazáson 183 színházi alkalmazott közül csak tizenheten tették le voksukat Hegyi mellett. Utódjára 63 millió forintos költségtúllépést és kilátástalan munkaügyi pereket hagyott. Az ítéletek további tízmillióval növelték a színház anyagi terheit.

Az egyik régi színművész, aki írásban válaszolt érdeklődésünkre, így idézte fel a kezdeti időszakot: "Jutocsa olyan alkotó csapatot hívott össze, amelynek minden tagja megváltotta a világot. Engem Kecskemétről így csábított el: fizetni nem nagyon tudok, de annyit dolgozhatsz, amennyit csak bírsz. Hát lehetett ennek ellenállni?" Az 1992-es stáb tagjai idővel cserélődtek. "Bár Jutocsa rosszul viselte az elhagyásokat, jó érzékkel gyűjtötte be az új szövetségeseket. A pályakezdő Kesselyák Gergelyben is ő látta meg először a lehetőséget. A rekonstrukció után pedig Müller Péter Sziámit hívta a Játékszín művészeti vezetőjének.

1997-ben, amikor Hegyi első igazgatói mandátuma lejárt, Miskolcon egy "színházi dolgozók" aláírású levél járt körbe, amely diktatórikus vezetési stílusára hívta fel a figyelmet. Az önkormányzat mégis bizalmat szavazott neki, de meg kellett ígérnie, hogy változtat vezetői módszerein. A szakszervezet garanciát is kért erre, a változás azonban elmaradt. Az elmérgesedő munkahelyi konfliktusokról a megyei lapban is szó esett. Hegyi ezek lényegét így látta: "Kétfajta túlélési szindróma alakult ki a színházi társulatnál. Az egyik fajta az elégedetlen, szakszervezeti fajta. Pereskedik, mérgezi a levegőt, állandóan intrikál... A másik a művészfajta, a váteszfajta. A két fajta utálja egymást, az első fajta följelentgeti a második fajtát, amikor az munkakedvében túllépi a szakszervezeti munkaidőt."

- Termékeny időszak volt a város kulturális életében az a tíz év, amelyet Jutocsa színházigazgatóként itt töltött - állítja Zemlényi Attila miskolci költő, színházrajongó. - A Játékszínben bemutatott kísérleti darabok például Budapestről vonzották a közönséget. Kezdetben rajta kívül talán senki nem hitte el, hogy a város egyszer nemzetközi operafesztivált rendez majd.

A 2001-ben útjára indult operafesztivál sikere már nem javította Hegyi megítélését Miskolcon. Ekkor sikertelen előadásai is voltak a színháznak, gyakran a szünetben távozott a közönség egy része, köztük a város vezetői. Az igazgató hitelét aláásták a helyi sajtóbeli nyilatkozatai: hol azt állította, hogy huszadikán már hitelben eszik a színházi büfében, hol arról számolt be, hogy szabadidejében azonnal eltűnik az országból. Második ötéves ciklusa lejártakor az Egyesült Államokban rendezett. Amerikába éveken át kijárt azután, hogy Miskolc és Cleveland testvérvárosi kapcsolatot létesített, és a színházak kölcsönösen bemutatkoztak egymás közönségének. Egy idő után azonban a társulat itthon maradt. Chicagóban volt akkor is, amikor Miskolc közgyűlése - 2002 júniusában - a vezetőjelöltek személyéről döntött. Hegyi akkor úgy reagált bukásának hírére: bölcsebbnek gondolta Miskolc vezetőit.

Miskolcon ma sokan mondják azt: előre tudni lehetett, hogy botrány lesz az Operában. A társulat több tagja telefonon hívta föl a dalszínház dolgozóit, figyelmeztetve őket a várható konfliktusokra, egy közönségszervező a kulturális miniszternek írt levelet, amelyben Hegyi emberi és szakmai fogyatékosságait sorolva fejezte ki, hogy miért volt rossz döntés a hajdani miskolci igazgató kinevezése az Operaház élére.

Bozóki Andrásnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének szeptember 1-jén hatályba lépett utasításával összhangban megkezdődött a Magyar Állami Operaház fejlesztési programjának megvalósítása - közölte tegnap a sajtóosztály. - Az Operaház teljes rendszerét érintő, átfogó modernizációs program célja a modern nemzeti Operaház megteremtése és a kiszámítható működés fenntartása. Hegyi Árpád Jutocsa főigazgatói pályázatában leírtaknak megfelelően az új vezetőség 2005. október 31-ig kidolgozza a modernizációs program részleteit, majd ennek alapján 2005. december 15-ig elkészíti az Operaház új szervezeti és működési szabályzatát. Az elmúlt időszak viharai után az Operaházban ismét elmélyült a művészi munka, a vezetőség és a szakszervezetek, valamint a vezetők és a művészek párbeszéde zajlik - közölték. Az Operaház - amennyiben Budapest nyeri el az Európa kulturális fővárosa címet 2010-re - világsztárokat felvonultató programmal kíván hozzájárulni a kulturális főváros kínálatához.