Móric

Soproni álmok

2005.09.15. 00:00

Programkereső

Sopron Liszt Ferenc városaként szeretné pozicionálni magát Európában, minden idők "legpáneurópaibb" zeneszerzőjét pedig a páneurópai piknikkel kívánják összekapcsolni. Az Európa Kulturális Fővárosa címet megpályázó városok sorában negyedikként Sopron elképzeléseit mutatjuk be.

Sopron, 1840. február 17. A zongorához egy kilencéves művész lép, aki már komoly sikereket tudhat maga mögött Európa koncerttermeiben. Most talán kicsit feszültebb, hiszen szülőfalujához közel, első fellépésének helyszínén játszik újra. A hallgatóság soraiban egy zöld hajtókás, sárga pitykés, 17 éves közlegény, aki a közeli laktanyából szökött ki, hogy meghallgathassa az ünnepelt művészt. Ekkor még senki sem ismeri a nevét, pár év múlva azonban már a legnagyobb magyar költők közé lép. A zenész: Liszt Ferenc. A költő: Petőfi Sándor. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért készített soproni pályázat szlogenje, a "Szabadság, szerelem..." e történelmi találkozás emlékét őrzi. A pályázat zenéje Liszt Ferenc Szerelmi álmok című szerzeménye.

A dokumentum kiemelten kezeli a Liszt Ferenc műveihez és életéhez kötődő programokat. A soproniak célja, hogy a város Magyarországon és Európában is Liszt Ferenc városaként legyen azonosítható. A nyugat-európai példák is azt bizonyítják, hogy egy-egy karizmatikus alkotó életműve olyan rendezvénysorozat alapja lehet, amely évről évre nagyszámú látogatót vonz. A Liszt Ferenc Kulturális Egyesület szeretné elérni, hogy Sopron neve egyedi, világszerte elismert zenei fesztivállal kapcsolódjon össze.

TALÁLKOZÁSOK

A leghűségesebbnek mondott magyar városban nemcsak Liszt és Petőfi találkozott, itt talált egymásra 1989-ben Nyugat- és Kelet-Európa is. Az 1989. augusztus 19-i páneurópai pikniken több száz NDK-beli jutott át a határon Ausztriába, végső lökést adva a berlini fal összeomlásának. Ezt a Magyarország imázsában meghatározó elemet a soproniak szerint nem használjuk ki eléggé, pedig rendkívüli lehetőség rejlik abban, ha a fertőrákosi páneurópai piknik és minden idők "legpáneurópaibb" zeneszerzője, Liszt Ferenc összekapcsolódik az emberek tudatában. Elképzeléseik szerint a páneurópai emlékmű közelében úgy állítanának föl egy óriási színpadot, hogy annak egyik oldala Magyarországon, a másik Ausztriában legyen.

Sopron Budapest után műemlékekben a második leggazdagabb város. 2010-re felújítanák a Tűztorony épületét, megszépülne a Fő tér és az Előkapu utca, látványosabb lenne a Várfal sétány, és létrejönne egy különleges látványosság, a Fő tér épületeire komponált lézershow. A Tűztorony bejárati szintjéig létesítendő lifttel a mozgáskorlátozottak számára is látogatható lenne a három múzeum (a Storno-, a Fabricius- és a Tábornok-ház) felső emelete.

A belvárosban a várfalon belüli épületek földszintjét a XVII-XVIII. században nem lakták, csak a XIX-XX. századi lakásínség alakította azokat alacsony színvonalú lakóterekké. A földszinten kézművesműhelyeket, vendéglőket, régiségboltokat lehetne kialakítani. Külső és belső megújítást igényel a sajátos hangulatú Poncichter- negyed is, amely a régi szőlősgazdák életterének bemutatásával nyújt egyedülálló élményt. A pályázat sikere esetén újjáépítik az egykori amfiteátrumot, mellette kilátóként is működő speciális látogatóközpont létesülne, amelyben a város és közvetlen környékének gazdag régészeti örökségét mutatnák be. A felújítások mellett az önkormányzat hosszú távú beruházásokat is tervez. A Nyugat-magyarországi Egyetemmel közösen létrehozandó könyvtár 2010-ben közösségi és kiállítási térként, utána könyvtárként, kulturális központként működne. A pályázatban szereplő úgynevezett multifunkciós tér a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészetek Intézetének épülete és az egykori Deák söröző találkozásánál jönne létre. Szabadtéri része kiállítások, koncertek, hangversenyek befogadására alkalmas helyszínként működne, de a tér fő célja a közösségformálás lenne.

A helyiek szerint fontos, hogy javuljon a város közlekedési infrastruktúrája. Különös figyelmet fordítanak a Sopron környéki - például a Fertő tavat megkerülő - kerékpárutak fejlesztésére. A város közvetlen közelében található a világörökség részeként számon tartott Fertő Kultúrtáj, a Fertő-Hanság Nemzeti Park, valamint a Soproni-hegység Natúrpark. A természetjárókra szurdokok, lankák, jelzett sétautak, kiépített pihenőhelyek, több mint negyven forrás, húsz patak, hét tó, öt kilátó és ezernyi meglepetés vár. Sopron szubalpin klímája messze földön híres, jótékony hatást fejt ki a regenerálódni vágyókra.

Liszt Ferenc kultusza mellett a kékfrankos legendája fokozhatja Sopron vonzerejét. Az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódóan megrendeznék az Európa Gasztronómiai Fővárosa programsorozatot is, amely a soproni borkultúrára, valamint a különleges soproni konyhaművészetre építene.

A CÉHEK ÉLETE

A 2010-es programokban kiemelt szerepet kapnának a kulturális intézmények, a Soproni Petőfi Színház vagy a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központ. A rendezvények egyik fontos helyszíne lehet a különleges adottságú fertőrákosi Barlangszínház, ahol építészeti szakvélemény szerint "a kőfejtő külső és belső ereinek egybeolvadása, a fény és árnyék irracionális játéka olyan élményt nyújt, amihez hasonlót csak az ókori építészet tudott nyújtani". Kiváló akusztikája révén elsősorban operaelőadások bemutatására alkalmas.

A város életében jelentős szerepet kaptak a céhek, amelyek egykori élete szintén feleleveníthető. Az ünnepi hetek programja ezért a jövőben céhfesztiválnak adhatna keretet kosztümös felvonulással, zenével. A céhek életéhez szorosan hozzátartozik a kézművesség, a mesterségek dicsérete és a portékák bemutatása is. "Mindenütt jó, de legjobb Sopron" - ez már Közép-Európa egyik legjelentősebb ifjúsági programsorozata, a Volt Fesztivál mottója. Sopron emellett egy rendszeres Kelta Ünnep gondolatával is kacérkodik. A huszonöt kilométerre fekvő fertődi Esterházy-kastély is szerepet kap a 2010-es tervekben: a kastélyban elsősorban Joseph Haydn műveit mutatnák be. Mária Terézia úgy vélekedett: "ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek". A soproniak szeretnék, ha ez a mondat Európában egyre többször hangzana el.

KISVÁROSI ÖSSZEFOGÁS

A város polgársága 1921. december 14-én szavazott arról, hogy az I. világháborút követően Magyarországhoz kíván-e tartozni. Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére tett erőfeszítések hasonló összefogást jelképeznek. Az egykori kézműves és kereskedő polgári réteg lokálpatriotizmusa, tradíciószeretete a mai napig meghatározza Sopron arculatát. A város polgárai nem kívánják a település növekedését, ragaszkodnak a kisvárosi légkörhöz, védeni akarják az évszázadok alatt kialakult polgári miliőt.

A pályázat húszmilliárdos fejlesztési összeggel számol, emellett kilencmilliárdot kívánnak marketingre, a programok megvalósítására és a működési költségekre fordítani. Sopron úgy véli, csak akkor lehet sikeres az Európa Kulturális Fővárosa címért folyó vetélkedésben (Heti Válasz, 2005. augusztus 11., szeptember 1., szeptember 8.), ha a rendezvényt a város polgárai is egy emberként támogatják. A jó pályázat ugyanis olyan, mint egy zenemű: minden egyes hangjegy a helyén van, de a mű nagyszerűsége nem az egyes hangjegyeken, hanem az összhatáson múlik.

A 2010-es programok magas szintű kiszolgálásáért többfunkciós rendezvénycsarnokot tervez Sopron. A város nem titkolt célja egy nemzeközi vonzáskörű, határokon átnyúló rendezvényközpont megvalósítása.

MEGHITT KIÁLLÍTÁSOK

A Sopronban megépítendő könyvtár sikeres pályázat esetén egy évig kiállítóteremként is működne. A város sajátos mikrokultúrája elsősorban az intim műfajoknak kedvez. Ennek fényében az épületben az alábbi programokat tervezik:

A jól bejáratott Országos Érembiennálé nemzetközivé szervezhető.

Az akvarell mint újabban ismét felfedezett műfaj a soproni Horváth József révén is a városhoz köthető.
Hiánypótló lehet egy korábban már elindított tipográfiai, könyvművészeti bemutatkozó fórum.
Lackner Kristóf rézmetszeteinek kliséi megtalálhatók az evangélikus gyűjteményben, s a grafika klasszikus műfajainak menedzselése a Sopronhoz kötődő művészek miatt is kézenfekvő feladat.

Az Országos Textilbiennálé szombathelyi díjazottjai már évek óta Sopronban rendezik jutalomtárlatukat. A programot nemzetközivé lehetne bővíteni.

Az Európa Kulturális Fővárosa címért hét magyar város - Budapest, Debrecen, Eger, Sopron, Miskolc, Pécs és Győr - verseng. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma október 23-án hirdet eredményt.