Erzsébet

A presztizsből nem lehet megélni

2005.09.18. 00:00

Programkereső

Százharminc éve nyílt meg a Zenekadémia, a Király utcában, Róth Miksa üvegablakai mögött nem állt meg az idő. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora lapunknak arról beszélt, hogy az intézmény színvonalas működésének megőrzéséhez egyre nagyobb mértékben kell nem állami forrásokat bevonni, annál is inkább mert a kulturális minisztérium csak tizenötmillióval támogatja az intézményt. Elhúzódó, szakaszos felújításra kell számítani a források csekély volta miatt.

Örömteli évfordulót ünnepelhet a magyar zenei világ. 130 éve nyílt meg a ma is világhírű Zeneakadémia. Ebből az alkalomból az intézmény egykori hallgatói adtak jótékonysági koncertet, melyre politikusokat és az üzleti élet képviselőit várták. A tegnap esti különleges koncert - a húsz ezer forintos jegyárak ellenére - telt házat vonzott. Batta András a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora lapunknak elmondta: A rendezvénnyel nem titkolt céljuk az volt, hogy megszondázzák az üzleti életet, milyen hajlandóság mutatkozik a részükről, hogy segítsék a folyamatosan anyagi gondokkal küzdő intézményt. Az egy éve hivatalban lévő rektor tervei szerint három év múlva az intézmény költségvetésének húsz százalékát, tíz év múltán pedig akár felét a vállalakozói szféra szponzorációjából teremtenék elő. Batta szerint csak plusz források bevonásával lehet az intézmény eddigi színvonalát és nemzetközi rangját fenntartani. "A Zeneakadémia neve ma is rendkívül jól cseng, számos közös projekttel keresnek meg bennünket a legrangosabb európai és tengerentúli zeneművészeti egyetemek. Ám egyre gyakoribb, hogy el kell utasítanunk a kecsegtető ajánlatokat, hiszen nem tudjuk fedezni a ránk eső költségeket. Ezen változtatni kell, hiszen hosszú távon nem lehet a presztízsből megélni." - mondja a rektor. Holott egy-egy neves vendégtanár meghívására akár félmillió forint is elég volna. A kimagasló színvonal fenntartásához pedig szükségesek a mesterkurzusok. A Zenakadémia költségvetésének nem jelentéktelen részét teszi ki a külföldi vendéghallgatók által fizett tandíj. Mintegy 120 külföldi diákja van az intézménynek, akiknek nyolcvan százaléka Japánból érkezett. "A japán zenekultúra meghatározó része lett a Király utca" - mondja Batta András. Egy félévre mintegy 600 ezer forintot fizetnek az ázsiai diákok. Ebből a pénzből tudja a Zeneakadémia a magyar diákok számára elérhető áron tartani a költségtérítéses helyeket. Arra a kérdésünkre, hogy az évente végző 90 magyar zenész nem sok-e egy ilyen kicsi piac számára, a rektor igenlően válaszolt. De rögtön hozzá tette, nagyon kevés a pályaelhagyók száma. Mintegy 30 százalék körüli a külföldön boldoguló volt diákok száma. Ami azonban, tekintve a zenész szakma nemzetköziségét, nem magas arány. "Ha a bécsi zeneakadémia ötezres hallgatói létszámát - mely tízszerese a magyarnak - tekintjük, nem mondhatjuk, hogy túlképzésben vagyunk."

A Zeneakadémia azonban nem csak képző intézmény, hanem Nagyterme - a Nemzeti Hangversenyterem megnyitásáig - a hazai koncertélet legfontosabb helyszíne volt. Arra a kérdésünkre, hogy a Művészetek Palotájának (MP) megnyitásával mennyiben változik meg a szerepe a Zeneakadémiának, Batta András rektor elmondta: "Nem vagyunk versenytársak. Ellenkezőleg, nagyon jól tudunk együttműködni Kiss Imrével az Művészetek Palotájának vezetőjével A Duna parti intézmény technikai infrastruktúrában erős, mi pedig szakmai tudásunkat, tapasztalatunkat, művészeinket adjuk."

A mindenkori kulturális politika soha nem értette meg igazán, hogy a Zeneakadémia, bár elsősorban oktatási intézmény, de emellett az ország zeneművészetének legrangosabb helyszíne - hangsúlyozta Batta András. Ezzel magyarázható, hogy a kulturális minisztérium mindössze 15 millió forinttal támogatja az intézményt. A rektor arról is tájékoztatta lapunkat, hogy leállt a Zeneakadémia rekonstrukciójának előkészítése. "Úgy tűnik nem lesz annyi pénz, hogy egyszerre újítsák fel az épületet, részletekben történő, ezért elhúzódó munkálatokra kell számítani."

A Zenakadémiát Liszt Ferenc alapította 1875-ben. Először a zeneszerző számára az egykori Hal téren bérelt lakás volt az intézmény otthona. Hallgatói pedig a mester tanítványai voltak. A tér és a ház is az Erzsébet híd pesti hídfőjének kialakításakor tűnt el a Főváros térképéről. 1879-ben az Akadémia megvásárolta az Andrássy út és a Vörösmarty utca sarkán lévő épületet. Ez a mai úgynevezett "Régi Zeneakadémia". Az új épület 1907-ben épült fel Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint. A megrendelő kormány nyomására az első szecessziós terv a királyi udvar által kedvelt barokkos kompozíció irányába tolódott el. Emiatt a homlokzat igen vegyes elemekből áll össze, egyiptomi motívumoktól kezdve újkori európai stílusformákig. Gazdag szobrászati díszítésének alkotói: Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly. A földszinti és emeleti előcsarnok dísze Körösfői Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep egyik vezetőjének három freskója. A változatos üvegablakokat Róth Miksa tervezte és kivitelezte, a kivételes szépségű fémmázas kerámia díszek a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

Professzionális felsőoktatási intézménnyé Mihalovich Ödön alatt vált a Zeneakadémia, aki 1886-1919-ig irányított az intézményt. Ide járt többek között Reiner Frigyes, Széll György, Solti György, Cziffra György, Fischer Annie...