Kelemen, Klementina

Az évad bemutatói az Operaházban

2005.09.30. 00:00

Programkereső

Négy új bemutatót élvezhet az Operaház és az Erkel Színház közönsége a 2005/2006-os évadban: a Johann Sebastian Bach és Presser Gábor zenéjére koreografált, A próba című rockbalettet Fodor Antal, Csajkovszkij Anyeginjét Kovalik Balázs, Bartók „triptichonját” – A fából faragott királyfit, A kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint – Szinetár Miklós, Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operáját pedig Vidnyánszky Attila viszi színre.

A próba 1982-es premierje óta világszerte nagy sikerrel játszott darab, amely 2005. október 5-től lesz látható az Erkel Színházban. A felújított előadásban Fodor Antal koreográfiájára, J. S. Bach és Presser Gábor zenéjére – váltott szereposztásban – Jézus szerepében Nagy Tamás/Cserta József, Júdásként ifj. Nagy Zoltán/Szegő András, Mária Magdolna szerepében pedig Keveházi Krisztina/Tsygankova Anna táncol.

2005. december 17-én Csajkovszkij Anyeginje kerül színpadra az Operaházban Kovalik Balázs rendezésében, Oberfrank Péter vezényletével. A korábban a Miskolci Nemzeti Színházban óriási sikerrel játszott előadás Puskin verses regényének zenei feldolgozása, ősbemutatója 1879-ben volt Moszkvában. A szépségesen fájdalmas történetet feldolgozó mű Csajkovszkij életének egyik legválságosabb, legzaklatottabb időszakát is tükrözi.

2006. március 31-től három egyfelvonásos darabban mutatja be az Operaház Bartók A fából faragott királyfi-ját, A csodálatos mandarint és A kékszakállú herceg várát. A férfi és nő kapcsolatát elemző, az örök érvényű, de bírvágyó szerelmet körüljáró két balettet és az operát Szinetár Miklós rendezi, Kovács János vezényli.

9a947039-1023-49ec-b93f-768ed7ffd812

2006. május 20-án Vidnyánszky Attila viszi színre Wagner A nürnbergi mesterdalnokokcímű operáját Jurij Szimonov és Kovács János vezényletével. A darab főhőse, Hans Sachs nem a mitológia köréből lép elő, hanem hús-vér figura, cipészmester és mesterdalnok, akit a magyarokhoz is számos történeti szál köt: Bonfini krónikája alapján ő írta elsőként színpadra Bánk bán történetét, s dalait Nürnbergben olyan irodalmi nagyság tanulta, mint Balassi Bálint. Mindemellett félreérthetetlenek az opera önéletrajzi párhuzamai: a Cosima Liszt szívéért magával a bajor királlyal vetélkedő Wagner számára természetes, hogy a darab hősnőjének keze és szerelme végül a legjobb dalnokot illeti meg.