Kelemen, Klementina

Halotti szertartás

2005.10.12. 00:00

Programkereső

Elkészült Jeney Zoltán 1987 óta készülő nagyszabású műve, a Halotti szertartás, amelynek ősbemutatójára a Budapesti Őszi Fesztivál keretében, október 22-én kerül sor a Nemzeti Hangversenyteremben a Nemzeti Filharmonikusok előadásában, Kocsis Zoltán vezényletével. A mű rendkívüli méreteire való tekintettel a koncert 18 órakor kezdődik.
e10caeb3-e77e-4163-aaf6-a656ade67675

„A Halotti szertartás terve először 1979-ben merült fel, azt követően, hogy a középkori halotti szertartás egyik responzóriumát Dobszay László és Szendrei Janka ösztönzésére egy saját kompozíció anyagaként feldolgoztam. Elkezdett foglalkoztatni egy olyan nagyobb szabású ciklus, amelyben a szertartás teljes anyaga feldolgozásra kerülne a magyarországi gyakorlatot rögzítő Czenstochowa-i Cantionale pálos temetésrendje alapján. E terv körvonalai, egyéb aktuális munkák miatt is, hosszú ideig nagyon parttalanok voltak. Az érdemi munka csak 1987 tavaszán kezdődött el. Ekkorra tisztázódott számomra a teljes mű szerkezete, amely némileg rövidítve, de híven követi a temetés középkori szertartásrendjét.

Az oratórium hat nagy tömbből áll: első a lélek „elajánlása” a halál beálltakor; második a temetés előestéjén mondott vesperás; a harmadik rész a halotti virrasztás a templomban; a negyedik a halotti miséhez kapcsolódó „feloldozás”, az ötödik maga az eltemetés, az utolsó pedig a templomba visszatérő hozzátartozókat vigasztaló éneksorozat. A hat rész hosszabb-rövidebb tételekből áll és összetettségében, méretarányaiban a nagy barokk passiókra emlékeztet. A teljes mű öt énekes szólistát, vegyeskart és nagyzenekart foglalkoztat, de a tételek többségében ennek a hatalmas apparátusnak csak különböző kisebb csoportjai szólalnak meg: szólóének, szóló hangszerrel kísért ének, kamara jellegű tételek, szólisztikus hangszerelésű tuttik. A hangszerelés koncepciója e tekintetben is talán a barokk oratóriumok tételenként erősen differenciált hangszerösszeállításaihoz áll a legközelebb.

A mű szövegkönyve a halotti szertartás középkori menetét követi, de tropus-szerűen 20. századi magyar költemények (Pilinszky, Tandori, Weöres, Orbán Ottó), temetési népénekek és hangszeres betétek is megjelennek benne. Zeneileg a műnek három alapeleme van: az egyik az a 128 hangból álló sor, mely először a művet bevezető mottóban hangzik el, s azután különböző változataival a teljes darabot átszövi. A másik a temetési szertartás gregorián énekanyaga, mely a sokrétű zeneszerzői megmunkálás során azonban teljesen mai hangzásvilágba integrálódik. A harmadik anyag egy hatfokú „pszeudo-modális” hangrendszer, mely először az Apollónhoz című 1978-as művemben jelent meg.”
(Jeney Zoltán)

A Halotti szertartás első teljes előadásán közreműködik Kolonits Klára, Károlyi Katalin, Timothy Bentch, Rezsnyák Róbert, Fried Péter (ének), Vékony Ildikó (cimbalom), az Amadinda Ütőegyüttes, valamint a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás). Vezényel: Kocsis Zoltán.

Jeney Zoltán (1943) a Zeneakadémián Farkas Ferencnél végezte tanulmányait. Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval az Új Zenei Stúdió alapítója. Nagy hatással volt rá a Dobszay László vezette Schola Hungaricában eltöltött néhány év, mely nagyban meghatározta a gregorián zenei világhoz és liturgiához való vonzódását. Számos díj tulajdonosa (Kassák díj, Erkel díj, Pásztory Ditta díj, Érdemes Művész), a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének vezetője.