Olivér

A Magyar Rádió oratórium-bérletének második koncertje

2005.11.03. 00:00

Programkereső

Igor Stravinsky Zsoltárszimfóniája és Andrew Lloyd Webber Requiemje szólal meg november 3-án este fél nyolckor a Zeneakadémia nagytermében a Magyar Rádió Énekkarának (karigazgató: Strausz Kálmán) és Szimfonikus Zenekarának előadásában, Kovács László vezényletével. A művek előadásában Rálik Szilvia, Szappanos Tibor, Horváth Péter és Horváth András közreműködik.
56f4990e-71d5-4d0b-84ea-7859fc8063f1

„Az énekkarra és zenekarra írt háromtételes Zsoltárszimfóniát szerzője a Bostoni Szimfonikus Zenekar fennállásának ötvenéves jubileumára írta 1930-ban. A mű ősbemutatója mégsem Bostonban, hanem Brüsszelben zajlott le Ernest Ansermet vezényletével 1930 decemberében. A bostoni ünnepi előadásra – Koussevitzky irányításával – egy héttel később került sor. A mű hangszerelése szokatlan: együtteséből hiányoznak a hegedűk, brácsák és klarinétok. Súlyos veretű polifónia szövi át az egyvégtében felhangzó három tételt, amelyből az első prelúdium, a második kettősfúga, a harmadik szimfonikus Allegro. A szimfónia latin szövegeit a Biblia három zsoltárából vette a zeneszerző (az első tételben a 39. zsoltár két versszakát, a másodikban a 40. zsoltár három versszakát, a harmadik tételben a 150. zsoltárt teljes egészében dolgozta fel). "A három zsoltár egymás mellé helyezése nem véletlen – írja Stravinsky. – A bűnös könyörgése isteni irgalomért (prelúdium), az elnyert kegyelem köszönete (kettősfúga) és a dicsőítő himnusz a mű fokozati tervének alapjait szolgálják. A szövegeket életre keltő zene a maga szimfonikus törvényének engedelmeskedve bontakozik ki. A három tétel periodikus rendet követ, ebben az értelemben alkot ťszimfóniátŤ, szemben a szvit minden rendszer nélkül egymás után következő darabjaival." (Pándi Marianne)

„Lloyd Webber első és mindezidáig egyetlen nagyléptékű klasszikus kompozíciója, a Requiem 1985-ben íródott, röviddel az Operaház fantomjának keletkezése előtt. Mindkettő Sarah Brightman (későbbi felesége) sztratoszférikus magasságokat bíró hangjára koncipiálódott. A mű keletkezését édesapja halála, valamint az akkori észak-ír és kambodzsai harcok inspirálták. Webber Halotti miséje is olyan drámai töltéssel rendelkezik, mint Verdi eszményképül szolgáló, operaszerű Requiemje. A mű sötét, szemlélődő kezdetét követően harcias induló vezet az Végítélet napjáig. Az örömteljes Hozsanna dzsesszes ritmusokban tobzódik, míg a Pie Jesu (amely Angliában valóságos slágerré vált) megható dallamával gyönyörködtet.” (Göncz Zoltán írása nyomán)