Cecília

A hét portréja: Bárdos Lajos

2005.11.14. 00:00

Programkereső

Zeneszerző, zenetudós, karnagy, egyetemi tanár, a zenetudományok doktora. 1899. október 1-jén született Budapesten. A József Műegyetem gépészmérnök hallgatója volt 1919-20-ban. 1920 és 1925 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán Kodály Zoltán és Siklós Albert növendéke volt. Egyházzenei tanulmányait Harmat Artúr irányításával végezte.
dd7e44a3-1d3e-4f63-94da-76be5df8a722

Pedagógiai pályafutását gimnáziumi énektanárként kezdte. 1928-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított zeneszerzést, karvezetést, zeneelméletet, népzenét, összhangzattant, partitúraolvasást, formatant. A tanítás mellett sokat tett a magyarországi kórusélet megújításáért. 1925 és 1942 között a budapesti Cecília Kórus, 1923 és 1933 között a Palestrina Kórus, 1942-tól 1962-ig a Mátyás templom, 1941-től 1947-ig pedig a Budapesti Kórus karnagya volt. 1934-ben Kerényi György és Kertész Gyula közreműködésével megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Karnagyként számos bel- és külföldi koncerten szerepelt nagy sikerrel, jelentős kórusművek és oratóriumok hazai ősbemutatója fűződik nevéhez. Rendszeresen tartott előadásokat országszerte zenetörténeti, karvezetési, pedagógiai témákról.

1931 és 1950 között a Magyar Kórus című folyóirat szerkesztője volt. Több cikksorozatatot publikált a Parlando és az Ének-zene tanítása című szaklapokban. 1936-tól a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetségének, 1938-tól a Cecília Társulatnak, 1949-50-ben a Bartók Szövetség vezetője, 1972-től 1979-ig a KÓTA elnökségi tagja volt. 1986. november 18-án hunyt el Budapesten.

Jelentős, sokrétű pedagógiai és zenetudományi tevékenységéért számos díjban és kitüntetésben részesült: Erkel–díj (1953), Kossuth-díj (1955), Érdemes művész (1954), Kiváló művész (1970), Bécsi aranyérem (1964), Munka Érdemrend arany fokozata (1969), Magyar Zászlórend (1979), Babérkoszorúval ékesített Zászlórend (1984), Bartók–Pásztory-díj (1984). Életművének gondozására, emlékének őrzésére 1987-ben alakult meg a Bárdos Lajos Társaság.

Művei: Vokális egyházi művek: 4 mise, számos zsoltár, himnusz, motetta. Kórusok hangszerkísérettel: Körtánc (1952); Menyecske (1978); Múló pillanat (1981). Kóruskötetek: 14 vegyeskar (1959); Húsz egyneműkar (1964); 12 vegyeskar (1976); 13 egyneműkar (1977); 11 vegyeskar (1978); 14 gyermekkar (1978)

Írásai: Hangzatgyakorló I. (1959), II. (1982); Modális harmóniák (1961, 1979); Harminc írás (1969); Tíz újabb írás (1974); Liszt Ferenc, a jövő zenésze (1976); Kodály zenéje és a lokrikum (1976); Zenei prozódia (1976); Bartók-dallamok és a népzene (1977)