Orsolya

Munkaigényes mandarin

2006.01.07. 00:00

Programkereső

Bár Bartók Béla zenéjét illik ismerni és szeretni, a 125 éve született művész különlegesen hangszerelt világának élvezete komoly felkészültséget igényel. Márpedig a közoktatás elsorvasztott zenetanítása erre nem készít fel.

A ma felnövekvő generáció kultúrájának egyre kisebb szelete a komolyzene. Szerencsés, aki mégis a közelébe kerül, és kisgyerekként még ösztönösen érti a klasszikus zenét - akár a felnőttek által sokszor érthetetlennek tartott Bartókot is. Később azonban, ha ezt a nyitott korszakot nem követi tudatos zenei nevelés, Bartókról és pályatársairól könnyen elfeledkezünk.

- A Magyar Zenei Tanács megbízásából készülő felmérésből kiderült: a legtöbb gyerek úgy gondolja, akkor hallgat majd komolyzenét, ha felnő, és művelt lesz - meséli Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke. Szerinte kivételes helyzetben van az a 130 ezer diák, aki zeneiskolába jár. Ott ugyanis már az első félévben foglalkoznak Bartókkal, a Mikrokozmosszal és a gyerekeknek szánt sorozatával. Sőt ő az egyetlen magyar zeneszerző, akit kötelező játszani a záróvizsgákon. Műve tananyagként, az általa létrehozott iskola pedig szellemiségében van jelen a zeneoktatásban. Utóbbi lényege, hogy a tanár hagyja kibontakozni a gyerek kreativitását. Ahogy Ember Csaba fogalmaz: nem szabad görcsösen ragaszkodni minden egyes mozdulat, (zongora)billentés tökéletességéhez. Ennél fontosabb, hogy a gyerek ki tudja élni magát a muzsikálásban, ne csak fegyelmet, örömöt is jelentsen neki.

A szövetség elnöke szerint megújításra szoruló tananyaguk - amely a zeneirodalomnak csak szűk keresztmetszetét kínálja, figyelmen kívül hagyva a kortársakat - Bartókot tekintve rendben van. És bár a gyereklétszám drasztikus csökkenése ellenére évről évre sokasodnak a zeneiskolai növendékek, aktív kapcsolatuk a zenével többnyire lezárul, amint belépnek a középiskola kapuján. Így, mivel a középiskolában már nincs idő se zenét hallgatni, se játszani, se a muzsika mögött rejlő mélyebb mondanivalót megtárgyalni, sok minden még az ő műveltségükből is kimarad.

- Bartókhoz méltatlan a zenei közoktatás helyzete - mondja Ittzés Mihály, a Kecskeméti Kodály Intézet tanára. - Az általános iskola heti egy énekórájában szerzett alapismereteket a középiskola, szintén heti egy órában, képtelen bővíteni. A középiskolai kórusok is jóval kevesebb művét veszik elő, mint a hatvanas-hetvenes években. Mert Bartókot tanulni és tanítani nagyon munkaigényes.