Ilona

Februártól hivatalosan is elismerik a filmzenét Magyarországon

Programkereső

Régi adósságot törleszt a filmszemle az újonnan létrehozott zenei díjjal Az idei, 37. Magyar Filmszemlén osztanak először filmzenéért járó díjat. Arra korábban is volt ugyan példa, hogy a filmkritikusok és filmes szaklapok díjazták a filmek betétdalait, zenéjét, de az biztos: mind a zeneszerzők, mind a szakírók régóta vártak erre a hivatalos díjra.

Régi adósságot törleszt a filmszemle az újonnan létrehozott zenei díjjal, már csak azért is, mert a mozi hajnalán, a némafilmek korában csakis zenei kísérettel lehetett eladni a celluloidra rögzített történeteket. Janisch Attila filmrendező, a 37. Magyar Filmszemle szervezéséért felelős szemletanács elnöke a filmzenei díj megalapítását azzal indokolja, hogy zene nélkül a film nem létezik, a filmművészetben elengedhetetlen a kép és a zene találkozása. Példaként Fellini filmjeit említi, melyek ma már elképzelhetetlenek Nino Rota zenéje nélkül.

Sztárok a nagy filmekhez
Mivel Magyarországon senki sem él meg csupán a filmzeneszerzésből, az utóbbi évek magyar filmkészítési gyakorlatának megfelelően többnyire a magyar (pop)zenei élet kedvelt figuráit, együtteseit kérik fel a filmek zenei illusztrálására. A komolyabb filmekhez külföldön is elismert alkotókat szerződtetnek. Koltai Lajos Sorstalanságának zenéjét Ennio Morricone szerezte, Szabó István Csodálatos Júlia című filmjének Mychael Danna, A napfény ízének pedig Maurice Jarre a zeneszerzője.

Bartók és Kodály országában
A hazai filmszakma figyel a filmzenére, még a szaklapok is alapítottak filmzenei díjat. A Vox című filmes magazin is azért tett így, mert – ahogyan Dudás Viktor főszerkesztő mondta – az nem lehet, hogy Bartók és Kodály országában ennyire háttérbe szoruljon a filmzene. A díj odaítélésekor minden esetben azt veszik figyelembe, mennyire illeszkedik a zene a mozi hangulatához, mennyit tesz hozzá a történethez. A Vox második zenei díját például Dés László nyerte 2002-ben, a Valami Amerika című film Vetkőzés című betétdalával (szöveg: Bereményi Géza). Dés Lászlónak nem ez volt az első, filmdalért járó elismerése: 1994-ben elnyerte már a Mahasz Aranyzsiráf díját a Nagy utazás című dallal (Koltai Róbert: Sose halunk meg), és ugyanebben az évben a filmkritikusok is díjazták ezt a dalát, valamint az Anna filmjéhez írt zenéjét.

Nemzetközi zsűri
Egyelőre nem tudni, mire figyel majd a zsűri az idei filmszemlén: a betétdalokra vagy a film egészét meghatározó zenei munkára, motívumokra. Janisch Attila sem akarná ezt meghatározni a zsűrinek, ám ha szavazhatna, ő az egész filmet átfogó zenei motívumok alapján döntene.

A zsűri tagjait egyébként a január végén induló szemle előtt mutatják be, és annyi biztos, lesznek közöttük nemzetközi hírű, külföldi szakemberek is.

A zene miatt győzött
Hogy a filmzene mennyire fontos, jól érzékelteti Vranik Roland, a tavalyi filmszemle fődíjas alkotásának, a Fekete kefe című filmnek a rendezője, aki biztos abban, hogy tizenöt-húsz százalékban a zenének köszönheti filmjének tavalyi sikerét. A zeneszerző csapat (Realistic Crew) tagjai két-három hónapig kísérleteztek a zenével – anélkül, hogy látták volna a filmet –, majd a képeket látva, csiszolták a motívumokat, rögzítették végső formájába a filmzenét. A magyarok mindig u
u is meghatározó szerepet játszottak a világ filmgyártásban, ám a filmzenék piacán talán csak Rózsa Miklós szerzett magának nemzetközi hírnevet: az 1930-as évek Angliájában a szintén magyar Korda fivérekkel dolgozott együtt, olyan filmeken, mint A bagdadi tolvaj vagy A dzsungel könyve; 1940-től négy évtizeden át tartó amerikai karrierje olyan filmeket ölel fel, mint a Szahara, a Ben Hur, az El Cid és a Quo vadis. Testesen hullámzó, az európai romantikus tradíción edzett zenéivel három Oscar-díjat nyert.

Amerikában már hagyomány
Hollywood talán legsikeresebb élő zeneszerzője John Williams, aki dzsesszzenészként kezdte pályafutását, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett a klasszikus, nagyzenekari filmzenék újraélesztésében. 1974 óta dolgozik Steven Spielberg rendezővel (Star Wars, E. T., Jurassic Park, Schindler listája). Negyvenháromszor jelölték Oscarra, hétszer kapta meg a díjat. A másik nagy név: Jerry Goldsmith (Majmok bolygója, Kínai negyed, Elemi ösztön, Rambo, Star Trek). A kilencvenes éveket és az ezredfordulót Hans Zimmer katonásan pergő zenéje határozta meg (Esőember, A szikla, Gladiá­tor, Az utolsó szamuráj). Howard Shore A Gyűrűk Ura-trilógiával tette le a névjegyét, James Horner pedig a Titanic, a Rettenthetetlen és az Apollo 13 kísérőzenéjével.