Jolán

Többet fial a talpalávaló

2006.02.10. 00:00

Programkereső

Internetről letiltott József Attila, újrafordított My Fair Lady, tiltakozó szállodások. Mind több vita dúl a szerzői jogdíjak körül. De a jelek szerint igazi megoldást csak a múló idő hoz.

Az utóbbi időben néhány érdekes eset hívta föl a szerzői jogi szabályozás körüli problémákra a figyelmet Magyarországon. A My Fair Lady pécsi előadásán nem a megszokott szöveggel szólalnak meg a dalok. A fordító jogutódja nem tudott megegyezni a helyi Nemzeti Színházzal, ezért kellett a prózai részek mellett a dalszövegeket is újra magyarítani. Azután éppen a József Attila-évben került le az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról József Attila összes verse.

A színház esete egyszerű. Nekik közvetlenül a szerzővel vagy jogutódjával kell megegyezniük. Ha ez valamiért nem sikerül, nem adhatják elő a művet, és kész. Más a helyzet akkor, ha valamilyen nyilvános helyen vagy éppen az interneten jelentetnek meg már egyszer közzétett, úgynevezett "kisjogos" alkotást. Néhány éve már nem állami hivatal, ha- nem ismét magánszervezet, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület foglalkozik a jogdíj kérdéseivel. Az európai országokban általános gyakorlat, hogy egyetlen, a törvényben is szabályozott jogokkal felruházott intézmény jár el a jogtulajdonosok érdekében. Másképp képtelenség volna például a nyilvános helyeken (klubokban, művelődési házakban, éttermekben és a rádióban, televízióban stb.) lejátszott zeneszámok után egységesen beszedni a szerzői díjakat. Magyarországon az Artisjus felelős a jogdíjak közös kezeléséért, azaz ő jár el a hazai és a külföldi jogtulajdonosok nevében.

Tevékenységének alapja: az alkotók világszerte úgy döntöttek, hogy az egyszer már nyilvánosságra hozott művet többé nem lehet elzárni a közönség elől, azaz a közös jogkezelés alá eső alkotások a fenti helyeken szabadon lejátszhatók. Az egyesület pedig egyrészt kimutatást készít a jogdíjas művek előadásáról, másrészt - sokszor nagy nehézségek árán, hiszen a díj az alkotó halála után hetven évig még jár a leszármazottaknak - fölkutatja a jogtulajdonosokat, és kifizeti a nekik járó összeget.

Az internetről letölthető irodalmi művek tavaly májusban, az uniós jogharmonizáció során kikerültek a közös jogkezelésből. Így a világhálós portáloknak minden egyes jogutóddal külön kellene megállapodniuk és szerződést kötniük. Erre azonban még az olyan nagy állami intézményeknek sincs meg a személyi és finanszírozási hátterük, mint a nemzeti könyvtár: az OSZK a Magyar Elektronikus Könyvtárban megtalálható művek után semmilyen jogdíjat nem fizet. Ha pedig valamelyik jogtulajdonos tiltakozik ez ellen, megpróbálnak a köz érdekére hivatkozva egyezkedni vele. Ha nem sikerül megállapodni, elérhetetlenné teszik az állományt.

Ez történt József Attila verseivel is. Igaz, nem kell nagyon sokáig várnunk arra, hogy a verseket újra olvashassuk a világhálón. 2007. december 3-án lesz hetven éve, hogy a költő meghalt, az ezt követő év január 1-je után már senki sem tarthatja távol a szövegeket az olvasóktól.

l A vendéglátósok és szállodások szakmai szervezetei az év elején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához mint felügyelő szervhez fordultak tiltakozásul a szerzői jogfizetési rendszer ellen. Azt állították, eddig is túlságosan nagy terhet rótt rájuk, ráadásul az év elejétől négy százalékkal növekedtek az esetenként egyébként eltérő összegű díjtételek. Az Artisjus különben elégedett az ágazattal, kimutatásai szerint a vendéglátóhelyek 90 százaléka időben teljesíti a kifizetéseket. A tárca közbelépésére végül is nem volt szükség, a héten a szakmai szervezetek és a jogvédő egyesület között megszületett a megállapodás: a vendéglátóhelyek kifizetik a megemelt jogdíjakat.

l Makai Ádám, a József Attila-jogok örököse szerint nem pénzügyi vita vezetett kenyértörésig: - A Magyar Elektronikus Könyvtár a jogutódok megkérdezése és engedélye nélkül publikálta az interneten Attilának a Szabad Ötletek Jegyzéke című írását, amelyet Attila nem publikált, és amelynek publikálására az iránta való tiszteletből a jogutódok sem adtak engedélyt senkinek az elmúlt 68 évben. A jogellenes eljárás miatt a jogutódok bizalma megrendült a MEK-ben, ezért kértük az intézményt, hogy szüntesse be a művek világhálós közvetítését.