Máté, Mirella

Kurtág György nyolcvanéves

2006.02.14. 00:00

Programkereső

Kurtág György, korunk egyik legnagyobb hatású zeneszerzője február 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A Franciaországban élő világhírű művész az eseményt kifejezetten itthon kívánta ünnepelni, így a Budapest Music Center nagyszabású, előadássorozattal és videóinstallációval színesített ötnapos koncertsorozattal tiszteleg előtte. A Művészetek Palotája és a Zeneakadémia programján Kocsis, a Nemzeti Filharmonikusok, a Közép-Európa Táncszínház és a Keller Vonósnégyes, na meg a család természetesen: feleség, zeneszerző, fiú és videoművész unoka.

Milyen a jó zene? - szegezte a kérdést egy újságíró Kurtágnak a régi szép időkben, amikor a művész az interjúműfajtól még nem zárkózott el teljes mértékben. "Minden zene jó, amelyben érezni lehet a teljes személyes elkötelezettséget, legyen szó akár operettről, vagy Jimi Hendrixről" - hangzott a válasz, majd Kurtág bevallotta, az énekes-gitáros legenda milyen fontos számára. Márpedig azt senki sem vitathatja el, hogy Kurtág zenéjében ott üvölt, ordít, zakatol és dübörög a személyes érintettség, az egyedi, kiválasztottakra jellemző és drámaian mély elkötelezettség, elsősorban a hang, s azon keresztül a világ, a kozmosz, az ember és a létezés iránt. "Apámnak minden egyes hang halálosan fontos, és a hangsúly a halálosanon van" - mondja a fiú, ifjabb Kurtág György, a Bordeaux-ban élő, Franciaországszerte ismert és elismert zeneszerző a mester zenei világának kulcsát megragadva. Majd így folytatja: "Számára az, hogy melyik hangot melyik követi, ténylegesen élet-halál kérdése. Apám a zenét teljes egységben látja, számára nincs külön zeneszerző és előadó, és nem elég, hogy utóbbi "pusztán" azt játssza el, ami a kottában van. A kottafejek mögött rejlő gondolatokat kell megfejteni nála.

Kurtág vitathatatlnaul új fejezetet nyitott a magyar és nemzetközi zenetörténet nagykönyvében, méghozzá olyat, mely valóban különálló, követők nélküli kapitulum. Gőz László, a fesztivál szervezője azt is megkockáztatja, hogy Kurtág művészete nem épül semmire és nem is tart semerre, nem illeszkedik a huszadik század zenei linearitásába. Ő nem az a beethoveni alkat, akinek tehetsége Haydn és Mozart zenéjéből nő ki, majd a kor áramlatainak megfelelően áthajlik a romantikába, ő nem hajlik sehonnan sehova, sem zenei, sem művészetfilozófiai, sem politikai viszonylatban. Kurtág kottaírása is más, mint a hagyományos, az előadó felelősségét, az előtte álló kihívást azonnal átérezzük, ha ránézünk egy Kurtág-partitúrárta. Kurtág egyszerre múlt és jelen, zenéje egyidőben a múlt tisztelete és a XX-XXI. század lehetőségeinek teljes kihasználása. Zenetörténeti helyét tágabb kontextusba helyezve annak a mára kizárólag külföldön élő s alkotó, Kurtág-Ligeti-Eötvös nevével fémjelzett magyar zeneszerzőtriásznak a tagja, mely tökéletes leképezése a kortárs magyar zenei áramlatoknak.

A kurtági életmű rendkívül gazdag, s szoros kapcsolatot tart az irodalommal: Bornemisszától József Attiláig, Pilisznkiig és Tandoriig a legnagyobbak ihlették komponista fantáziáját, műveikkel Kurtág mindig az irodalom és zene találkozásának kihívásait, sokszínű interpretációs síkjait, az ütközés drámai lehetőségét és lehetetlenségét keresi az ihlető művel versenyt komponálva, a kompetíció azon pozitív értelmében, amikor két nagyság találkozik, s szó szerint valami kisül belőle.

Öt napon keresztül Kurtág-program
A fesztivál nyitókoncertje a Zwiegerspra:ch (ma 18 órakor a Művészetek Palotájában) is egy nagy találkozás: apa és fiú eltérő zenei világa csap egybe sok-sok improvizációval, s ezt kíséri az Amszterdamban élő unoka, Kurtág Judit Videó-művek kiállítása, majd az Orfeusz címet viselő balett Ladányi Andrea és Horváth Csaba tolmácsolásában. A záróélmény (február 19-én) pedig A csüggedés és Keserűség dalai - már a Zeneakadémián- Kocsis Zoltán és a Nemzeti Énekkar interpretálásában, de reméljük, se csüggedésre, se keserűségre nem lesz okunk, s nekünk is sikerül a világhírű mester zenéjét nem tudományos megközelítéssel, de élvezettel hallgatni, ahogy azt például a fesztiválon Karinthy Cirkusz című novellájával fellépő, Kézdy György is teszi. Élvezettel és kellő alázattal.