Salamon

Szerény keretből ünnepli az ország a Bartók-évfordulót

2006.03.24. 00:00

Programkereső

"Az évfordulóra szánt költségvetési támogatás nagyon szűkös, és ez erősen behatárolja a lehetőségeket." Ma 125 éve, 1881. március 25-én született a 20. századi egyetemes zenetörténet meghatározó személyisége, Bartók Béla zeneszerző. A jubileumi év programkínálata – a Bozóki András kulturális miniszter által tegnap bejelentett új projektek ellenére – kifejezetten szerénynek mondható. A magyar Bartók-kutatókat viszont világszerte elismerik.

A jubileumi Bartók-év megszervezését a kulturális tárca jórészt egyik háttérintézményére, a Nemzeti Évfordulók Titkárságára bízta: ők felelősek az évfordulóhoz kapcsolódó pályázatok többségéért, az internetes Bartók-vetélkedőért és a bartóki életművet népszerűsítő kommunikációs kampányért. A Bartók-év stratégiai tanácsadója elismert szakember: Klenjánszky Tamás, a Budapesti Tavaszi Fesztivál korábbi igazgatója, az Európai Fesztiválszövetség volt főtitkára.

Szűkös költségvetés
Az évfordulóra szánt költségvetési támogatás nagyon szűkös, és ez erősen behatárolja a lehetőségeket. Állami forrásból összesen 285 millió forint jut a jubileumi programokra – ez alig több, mint egy önkormányzati fenntartású vidéki szimfonikus zenekar éves költségvetése. Ráadásul ez a keretösszeg már a külföldi magyar kulturális intézetek programjait, a németországi magyar évad Bartók-vonatkozású rendezvényeit, sőt a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázatokat is magában foglalja. Ugyancsak a 285 milliós kereten belül támogatják a hagyományos Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szemináriumot és Fesztivált, valamint az őszi Liszt-Bartók Nemzetközi Zongoraversenyt.
Bozóki András kulturális miniszter tegnap bejelentette: a tavaly átadott Művészetek Palotája 1700 férőhelyes koncertterme mostantól a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem nevet viseli. A minisztérium művészeti és közművelődési pályázatai a múlt héten lezárultak: kulturális projektekre 19 pályázónak összesen 55 millió forint, közművelődési témában 92 szervezetnek összesen 20 millió forint támogatást ítéltek meg. Április elején még egy pályázatot hirdetnek, A közös európai és/vagy magyar örökséghez kapcsolódó kulturális utak támogatása címmel, 20 millió forintos keretösszeggel.A www.emlekev.hu oldalon ma indul és augusztus végéig tart a Bartók Béla internetes műveltségi játék. Jelenleg a Művészetek Palotájában látható az a digitálisan szerkesztett tablókból álló Bartók-vándorkiállítás, amelyet később több mint ötven külföldi nagyvárosban mutatnak be, nagykövetségeken és magyar intézetekben.

Hanglemez vagy kotta?
2005 decemberében került napvilágra az a terv, hogy a kulturális kormányzat támogatni szeretné egy Bartók Béla műveit tartalmazó, új hanglemez-összkiadás megjelentetését. Ez a feladat igencsak időszerű, mert még mindig az a hanglemezsorozat számít a "legfrissebbnek", amit az 1981-es Bartók-centenárium előtti években jelentetett meg a Hungaroton. Ezt a szériát később ugyan CD-n is kiadták, de ma már művészi, illetve hangfelvételi-hangtechnikai szempontból sem nevezhető korszerűnek. Tavaly decemberben a sajtóban vita bontakozott ki arról, szükség van-e egyáltalán az új hanglemezösszkiadás állami támogatására. Többen – így Fischer Iván karmester és Schiff András zongoraművész – úgy vélték, költségvetési forrásból nem ezt a projektet, hanem inkább a Bartók kottaösszkiadást kellene támogatni. Vikárius László zenetörténész, Bartók-kutató, a Bartók Archívum vezetője szerint a hanglemez-, illetve a kottaösszkiadás független egymástól, "csak annyiban van közük egymáshoz, hogy a kettő inspirálhatja egymást. A kottakiadás hosszú távú munka, amelyhez gondosan szervezett kutatóműhelyre van szükség. Egy lemezösszkiadással talán el lehet készülni öt év alatt, de egy olyan kottaösszkiadás, mint Bartóké, jó esetben huszonöt évet vesz igénybe. A kettő nagyon más természetű, és hogy a Bartók-év kapcsán egymás mellé kerültek, az csupán hamis látszat." Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Nemzeti Kulturális Alap három éven keresztül 180 millió forintot biztosít a Bartók hanglemezösszkiadás céljaira, a projekt részletei azonban még nem tisztázottak.

Archívum, emlékház
A Bartók-kutatás területén a magyar zenetudósokat világszerte elismerik, s ez elsősorban az MTA Zenetudományi Intézetének keretei között működő, 1961-ben alapított Bartók Archívum kutatóinak érdeme. Az archívum első vezetője – Kodály u
u Zoltán és Szabolcsi Bence javaslatára – Denijs Dille belga pap-tanár volt, akihez hamarosan csatlakozott az elmúlt évtizedek Bartók-kutatásának meghatározó személyisége, Somfai László. Somfai egyik legfontosabb kutatási területe Bartók Béla zeneszerzői módszerének vizsgálata: ebből született meg a Tizennyolc Bartók-tanulmány (1981) és a Bartók kompozíciós módszere című monográfia, ami előbb jelent meg az Egyesült Államokban, mint itthon. Somfai László emellett előkészítette Bartók kompozíciójának kritikai kottaösszkiadását, illetve Bartók zeneműveinek tematikus jegyzékét. 2004 óta az archívumot – amely az elmúlt három napban egy nemzetközi Bartók-konferencia házigazdája volt – Vikárius László vezeti.

Teljesen más feladatot tölt be, de fontos intézmény a Bartók Béla Emlékház, amely a zeneszerző utolsó budapesti otthonában, a pasaréti Csalán utcában nyílt meg Bartók születésének 100. évfordulóján. A ház első emeletén – ahol egykor Bartók felesége, Pásztory Ditta és fia, Péter lakott – kis koncerttermet alakítottak ki, a második szinten múzeum nyílt, benne Bartók dolgozó- és lakószobájával, amelyben fontos helyet kaptak a népi kultúra tárgyai (faragott bútorok, hímzések, cserépedények), amelyekhez a zeneszerző nagyon ragaszkodott. A kilencvenes évek végén Vásárhelyi Gábor – ifj. Bartók Béla keresztfia, a zeneszerző hazai jogutódja – vetette fel, hogy fel kellene újítani az épületet, kibővítve a kiállítási anyagot. Később az emlékmúzeumot fenntartó Fővárosi Önkormányzat és Vásárhelyi között vita támadt, ezért csak 2005 tavaszán kezdődhetett meg, és a napokban fejeződött be az átépítés.

Új kezdeményezés, hogy Bartók Béla egyik korábbi, rákoshegyi otthonát is zenei központtá szeretnék alakítani. Erre a célra Bokor Jutta énekművész elnökletével közalapítványt hoztak létre, amelyet a XVII. kerületi önkormányzat is támogat; a nyitást őszre tervezik.