Kelemen, Klementina

Kadosa-emléktábla a Március 15. téren

2006.05.16. 00:00

Programkereső

Schiffer János főpolgármester-helyettes és Schiff András zongoraművész emlékezett Kadosa Pál (1903-1983) Kossuth-díjas zeneszerzőre, zongoraművészre, pedagógusra a fővárosban a Március 15. tér 8. számú ház falán elhelyezett emléktábla avatásán.

Schiffer János az emléktáblát állító főváros nevében úgy fogalmazott, Kadosa Pál egyike volt a város azon lakóinak, aki úgy tudott itt élni, hogy lelket, arcot adott ennek a helynek. Volt ünnepelt zeneszerző és előadóművész, de volt úgy is, hogy Radnótihoz hasonlóan vonulnia kellett - utalt a főpolgármester-helyettes a zeneszerző sorsfordulóira.

Schiff András Kadosa Pál tanítványai nevében azt hangsúlyozta: ha az emléktábla állítása le is késte a kerek évfordulót, jobb később, mint soha. A lényeg, hogy az emléktábla elhelyezésének legfőbb ideje volt. Kadosa Pál a nagy zenepedagógusok közé tartozott, aki elsősorban zeneszerző volt - folytatta a világhírű zongoraművész. - A zeneszerzők másképp közelítenek a művekhez, mint mi, halandó instrumentalisták, ilyen nagyságtól tanulni a tanítvány számára meghatározó élmény - mondta.

Schiff András megemlékezett arról, hogy Kadosa Pál tanítványai személyesen is kötődnek a Március 15. téri házhoz, hiszen tanáruk az évek során megnyitotta előttük lakását, személyes életébe is bebocsátotta őket, szinte nagyszülő-unoka viszonyban egyengette lépteiket.

Az emléktáblánál a főváros, valamint a család és a tanítványok nevében elhelyezett koszorúk mellé Galambos Tibor, a Fészek Művészklub igazgatója is elhelyezte koszorúját, amellyel a Klubban hosszú évekig elnöklő Kadosa Pál előtt tisztelgett.

Márkus-Nagy Klára elnökségi tag pedig a Magyar Kodály Társaság nevében koszorúzta meg a Kossuth-díjas zeneszerző emléktábláját.

Az ünnepségen mintegy félszázan jelentek meg. Az említett megemlékezők és családtagok mellett ismert értelmiségiek - előadóművészek (Szakcsi-Lakatos Béla, Csalog Gábor, Bergendy István), karmesterek (Mura Péter, Kerényi Gábor, Váradi Katalin), tudósok, mint Ujfalussy József zenetudós, Bartók-kutató, akadémikus, Bitó László élettanprofesszor, író, Susan Zimmermann történészprofesszor (CEU), Krausz Tamás történész (ELTE) is jelen voltak.

Kadosa Pál életművéről Kerényi Gábor karmester a NOL-nak elmondta, hogy abszolút sikerdarabja a Concertino zongorára és zenekarra. Kitűnő művek a Kaleidoszkóp, a Szvit és a szonáták. Rengeteg szóló zongoradarabot írt. Kadosa Pál nyolc szimfóniát komponált, négy zongoraversenyt, hegedűversenyt, brácsaversenyt. Művei jelenleg nincsenek a repertoáron, de általában sem bánnak jól előadóművészeink a kortárs zeneszerzőkkel - tette hozzá Kerényi Gábor. Felidézte, hogy Kadosa Pál korában ugyan "nem fordulhatott elő, hogy egy kortárs zeneszerző művét ne adják elő", így viszont, ahogy Kadosa mondta, "a probléma a második előadás" volt.

Az emléktábla avatás Kadosa Pál élő emlékezetéről tanúskodott. Művei is bármikor újraéledhetnek, csak az kell hozzá, hogy egy híres előadóművész rákapjon - mondta Kerényi Gábor.

Kevéssé ismert tény, hogy Kadosa Pál a zeneszerzője a generációk számára ismerős "Májusi köszöntő" című munkásmozgalmi dalnak (Raics István szövegíró refrénjével "Itt van május elseje/Énekszó és tánc köszöntse/Zeng és dalol az élet/ Szállj csak zeneszó, ének/Ébresszed a magyar népet!), amely máig is megmaradt üde tavaszköszöntőnek.