Jenő

Magyar-Japán Zeneutazás 2006

2006.05.22. 00:00

Programkereső

A Zeneutazás célja a japán zenei kultúra és a taiso-goto hangszer népszerűsítése. A különleges japán hangszereket felvonultató jótékonysági koncertre június 1-jén, este fél nyolckor kerül sor a Zeneakadémián a Kézenfogva Alapítvány javára.

Magyar-Japán Zeneutazás címmel japán taiso-goto együttesek (Taisó-gotó Kotomikai, Taisó-gotó Associe) és a cugaru-dzsamiszen egüttes (Hojó Naoki Monjinkai) jótékonysági koncertet tartanak a Kézenfogva Alapítvány javára a Zeneakadémia Nagytermében. Az esten fellép még az Óbudai Citera együttes és a Magyar Tekerőzenekar, Kiyo-Kito Taiko (az első japándob együttes Magyarországon), valamint az értelmi sérült emberekből álló Parafónia Zenekar.

A taisó-goto billentyűzött japán citera, a gekkin-művész (egyfajta japán citera) Morita Goro találmánya. A művész 1912-ben – előző évi londoni utazása után – a kéthúros citerát a korabeli írógépi billentyűvel ötvözve alakított át. Mostani formája nem kettő, hanem öt-hat húrral rendelkezik, és a taisó-goto Kinden-ryú iskola dolgozta ki a többi fajtáját (alto”, „tenór”, „basszus” és a normált szopránként nevezve). A taisó-goto zenészek ma – ki gyermektől az idősebb korosztályig, kezdőtől a művészig – több mint egymillióan vannak világszerte.

88209017-9427-4aa1-a76b-299d82f58a5a

A cugaru-dzsamiszen (samiszen) egy hagyományos japán húros-pengetési fajta, hosszúnyakas lanttípuson játsszák. Az Edo-korszak végéig a vaku férfi zenészek hangszere volt, mégis a 20. század egyik legkedveltebb hangszerévé vált országszerte. Samiszennek egyik leghíresebb formája a Cugaru-dzamiszen, amely az Aomori-megyei Cugaru tartományából számazó samiszenzene stílusát, illetve annak hangszerét jelenti. Az eredeti cugaru-dzsamiszen stílusa a cugaru népdal kísérése volt, mostani legmeghatározóbb stílusa a szóló hangszeres zene, amely a 20. század elején alakult ki: az improvizációval nemcsak a pengetett húrok, hanem a hangszer testén ütött erős ritmusok is nagy szerepet játszanak.