Hedvig

A hét portréja: Egressy Béni

2006.07.17. 00:00

Programkereső

A zeneszerző, librettista, színműíró, fordító, karvezető 1814. április 21-én született Kazincbarcikán. Pályáját tanítóként kezdte, később színészként folytatta. 1834-ben a kolozsvári színtársulatnál játszott, 1843-ban a Nemzeti Színházban is alakított kisebb szerepeket.
675291ca-fe47-40db-8c43-2b0e5081a3a6

Ebben az évben Bartay András pályázatot írt ki a Szózat megzenésítésére; a 20 arany összegű pályadíjat Egressy nyerte el. Az 1848-as szabadságharcban hadnagyi rangra emelték, majd sérülését követően Klapka zenekari igazgatója lett Komáromban. A Csárdás és a Klapka-induló ekkor keletkezett. 1851. július 17-én, 37 évesen tüdőbajban halt meg Pesten.

Ő zenésített meg először Petőfi-verseket, a Nemzeti dal az ő feldolgozásában hangzott el 1848. március 15-én. Csárdások, körmagyarok, magyar nóták fűződnek a nevéhez (Fogadj Isten – Lisztnek ajánlva – 1846, Pásztori hangok, Komáromi emlék, Két Sobri-csárdás). Népszerűséget a Magyar dalvirágok c. gyűjteménye hozta meg számára. Jellegzetesen népies stílusa miatt több dala népdalként terjedt. Cigánybandájával rendszeresen fellépett az ország határain belül és kívül is.

A népszínművekhez való kapcsolata sokrétű. Nem csak fordítója, hanem megzenésítője is volt azoknak; színpadi kísérőzenéket és énekes, illetve hangszeres betéteket komponált. Erkel három nagy operájának, a Báthori Máriának, a Hunyadi Lászlónak és a Bánk bánnak ő írta a szövegkönyvét. Kórusok, zenekari és zongoraművek is származnak tőle.