Hedvig

Kedves Fischer Iván!

2006.07.28. 00:00

Programkereső

Üdvözlöm döntését, mely szerint lemond a Bartók Emlékbizottságban betöltött tagságáról. Azért helyeslem ezt a lépését, mert Ön alkalmatlan egy közös ügy képviseletére.

Nem képes objektívan tekinteni olyan ügyekre, melyekben Ön is érintett. Az egyik hetilapban Gyurcsány Ferenchez címzett nyílt levelében bírálja az NKA döntését a Bartók hangzó összkiadással kapcsolatban. Valami összeférhetetlenségre is hivatkozik... (A nyertes Summa Artium kht. vezetője évekkel ezelőtt az NKA vezetője volt.) Az Ön éppen felmondott pozíciója, Ön szerint nem volt összeférhetetlen azzal, hogy Ön is pályázatot adjon be a Bartók összes szerkesztésére? Látja, Uram! Más szemében a szálkát is, sajátjában a gerendát sem. (A pályázatot nem a Bartók Emlékbizottság, hanem a Nemzeti Kulturális Alap hirdette meg, ahol Fischernek semmilyen tisztsége nem volt - a szerk.)

Nagyon jónak találom az NKA döntését, hogy a Summa Artiumra, vagyis Kocsis Zoltánra bízta a hangzó összkiadás létrehozását. Szerencsés pillanatban születhet ez a CD-sorozat, hisz Kocsis személyében egyesül a tudós elmélyültsége és a karizmatikus előadás lehetősége.

Természetesen Ön gondolhatja ezt másként, de ez még nem elegendő ok arra, hogy egy ilyen vállalkozás kicsinyes kerékkötője legyen.

Ha először fordulna elő, hogy Ön képzelt vagy valós sérelme miatt durva támadásba kezd, nem fárasztanám magam az Önnel való levelezéssel. Sajnos egyértelmű, hogy Ön a zenekarjaik között fennálló pár milliós különbséget nem tudja lenyelni, ezért művészhez méltatlanul, minden alkalmat megragad a támadásra. Különösen visszataszító, hogy állítása igazolására, valóban jelentős neveket tol maga előtt (Solti, Végh, akik már tiltakozni sem tudnak).

Ebben Ön nagy tehetség. A Fesztiválzenekar megalakulásakor, azt a Kocsist tolta maga előtt megfellebbezhetetlen zenei tekintélyként, akit most nem győz támadni.

Ajánlom, hogy tanulmányozza a múlt század három zenei nagyságának Bartóknak, Dohnányinak és Kodálynak a pályafutását. A hatalom többször próbálta őket egymás ellen kijátszani, soha nem állt kötélnek egyik sem. Ha volt is köztük rivalizálás, szakmai féltékenység - hisz ők is emberek voltak - nyilvánosan csak a megbecsülés hangján szóltak egymásról, sőt lehetőség szerint támogatták egymást. Az végképp nem fordult elő, hogy egymást nyílt levélben jelentsék fel a regnáló miniszterelnöknél.

Ezzel az intoleráns szégyellni való tettével bizonyította be végképp, hogy Bartókhoz Önnek nem sok köze van. Bartók nehezen élt végig egy rövid életet, ahol emberileg sok lehetőség volt a bukásra. Az Ő erkölcsi tisztasága ma is példa lehetne, ha a mai budapesti kulturális élet megmondói közül ez bárkit is érdekelne.

Azért kívánok Önnek sok sikert. Higgye el, az Ön művészi pályájának kiteljesedéséhez nem az a pár millió rongyos forint hiányzik, amit most oly nagyon sirat. Önnek mint jellemnek kell a hitelességért megharcolnia, de akkor erről az útról le kell térnie.

Remélem, ebben az antiszemita országban azért jól érzi magát, az antiszemita polgárok adójából nyert támogatással. (Évekkel ezelőtt szintén anyagi okok miatt ragadtatta magát erre a kijelentésre megsértve ezzel egész Magyarországot. Ugye emlékszik?)

Üdvözlettel:

Biri Barnabás