Kelemen, Klementina

Sztárkarmester a zenészdinasztiából: Mariss Jansons

2006.09.08. 00:00

Programkereső

Milliók voltak szem- és fültanúi Mariss Jansons rendkívüli sikerének, hiszen 2006. január elsején ő vezényelte a Bécsi Filharmonikusok hagyományos újévi koncertjét, amelyet a világ vezető televíziói élőben közvetítettek.
eb8b2f2e-07ff-45ed-9ff9-2c7816ebd93f

Jansons Lettország fővárosában, Rigában született. Családjával kiskamasz korában költözött Szentpétervárra (Leningrád), mert édesapja, az ugyancsak híres karmester: Arvid Jansons a Leningrádi Filharmonikusokhoz szerződött, Jevgenyij Mravinszkij munkatársául. Édesanyja operaénekesként volt ismert. Mariss Jansons a Néva-parti város konzervatóriumában tanult hegedülni, zongorázni és vezényelni. 1969-től Bécsben Hans Swarowskynál, Salzburgban Herbert von Karajannál képezte magát tovább. 1971-ben megnyerte a Herbert von Karajan nemzetközi karmesterversenyt Berlinben, így Mravinszkij a fiatal dirigenst is meghívta a filharmonikusokhoz Leningrádba.

Önálló zenekarvezetői tevékenységét Mariss Jansons az Oslói Filharmonikusoknál, illetve a Pittsburghi Szimfonikusoknál kezdte meg. A szaksajtó elismerte, hogy munkája nyomán a pittsburghi együttes játéka nemzetközi színvonalra emelkedett. 2003 őszétől a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarát vezeti, 2004-ben fölkérték, hogy legyen az Amszterdami Concertgebouw Zenekar vezető karmestere. A együttes csaknem százhúsz éves történetében a hatodik, aki ezt a posztot betölti, híres elődei között találjuk Willem Mengelberget, Richard Strausst, Gustav Mahlert, Nikisch Artúrt, Bruno Waltert, Otto Klemperert, Pierre Monteux, Eugen Jochum, Karl Böhm, Herbert von Karajan, Solti Györgyöt, Széll Györgyöt, Carlos Kleibert, Leonard Bernsteint, Colin Davist, Kurt Sanderlinget, Kirill Kondrasint, Carlo Maria Giulinit, Kurt Masurt, Lorin Maazelt, Zubin Mehtát, Christian Thielemannt és Nikolaus Harnoncourt-t.

Mariss Jansons szívesen látott és visszatérő vendége a luzerni, a salzburgi és az edinburghi fesztiváloknak, valamint a híres BBC Proms sorozatnak. Vendégkarmesterként szerepelt a Berlini Filharmonikusok, a Bécsi Filharmonikusok, a Bostoni Szimfonikus Zenekar, a Chicagói, a Clevelandi és a Philadelphiai Szimfonikus Zenekar, továbbá a New York Filharmonikusok, az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Londoni Szimfonikus, valamint a Londoni Filharmonikus Zenekar élén. Több együttessel jelent meg felvétele, a legújabbak az Amszterdami Concertgebouw-val DVD-n – ezek egyértelmű sikert arattak. Jansons több rangos kitüntetést kapott, például érdemkeresztet a norvég királytól, a Londoni Királyi Zeneakadémia és a Bécsi Zenebarátok Társaság pedig tagjául választotta.

Az Amszterdami Concertgebouw Zenekar 1888-ban alakult, és nagyon hamar Európa egyik legjobb szimfonikus együttesévé fejlődött. „Igazi nagyszerűség, csupa fiatalos üdeség és lelkesültség” – szólt az együttesről Richard Strauss véleménye már 1897-ben. A zenekar, amely immár 1100 lemez-, illetve CD-felvételt is a magáénak mondhat, 1988 óta viselheti hollandul a Koninklijk Concertgebouworkest nevet, vagyis a „Királyi Zenekar” címet. Mariss Jansons előtt mindössze öt vezető karmestere volt: Willem Kes, Willem Mengelberg, Eduard van Beinum, Bernard Haitink és Riccardo Chailly. Közülük Mengelberg kereken fél évszázadig állt az együttes élén. Azokban az évtizedekben nemegyszer olyan zeneszerzők vezényelték a zenekart, mint Richard Strauss, Mahler, Debussy és Sztravinszkij, és koncertjein saját kompozíciója szólistájaként fellépett Bartók Béla, Rahmanyinov és Prokofjev is. Az amszterdami együttes később is szoros kapcsolatokat ápolt a mindenkori kortárs szerzőkkel, többek között Bruno Madernával, Luciano Berióval és Hans Werner Henzével, és ezt a hagyományt a jövőben is töretlenül ápolni kívánják.

A Concertgebouw Zenekar a késő romantika műveinek előadásával vívta ki magának a világhírt. Mahler-tradíciójuk azokban a koncertekben gyökeredzik, amelyeken Gustav Mahler számtalan alkalommal dirigálta az együttest. Bernard Haitink értő vezényletével lemezre is vették Mahler összes szimfóniáját. Repertoárjuknak ugyancsak szerves részét képezik Bruckner művei. Szimfóniáit, valamint a francia szerzők műveit elsősorban Eduard van Beinum vezető karmesterségének köszönhetően tartják műsoron 1945 óta. Riccardo Chailly operák és modern szerzők műveinek az előadásával koncerteken és CD-felvételeken egyaránt új impulzusokat adott a zenekarnak. Mariss Jansons kinevezésével az együttes életében új korszak kezdődött, amelyben továbbra is különös figyelmet fordítanak Mahler, Bruckner és Richard Strauss alkotásaira, de például az idén száz éve született Sosztakovics munkásságára is.

A Concertgebouw Zenekar közel százhúsz éves története során számos világhírű vendégkarmesterrel dolgozott, olyan neves művészekkel, mint Arthur Nikisch, Karl Muck, Bruno Walter, Otto Klemperer, Karl Böhm, Herbert von Karajan, Solti György, Leonard Bernstein, Colin Davis, Kurt Masur, Lorin Maazel, valamint az együttes tiszteletbeli vendégkarmestere, Nikolaus Harnoncourt – és a felsorolás korántsem teljes. A zenekar otthona, a csodás akusztikájáról híres Concertgebouw 1888. április 11-én nyitotta meg a kapuit Amszterdamban, s már régóta a hollandiai komolyzenei élet központjaként tartják számon.

(2006. szeptember 8. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti hangvesrenyterem; Az amszterdami Királyi Concertgebouw Zenekar koncertje a Budapesti Mahler Ünnep keretében; Beethoven: Egmont-nyitány, op. 84 No.1; H. W. Henze: Sebastian álma (magyarországi bemutató); Mahler: I. D-dúr "A titán" szimfónia; vez.: Mariss Jansons)