Kelemen, Klementina

A hét portréja: Weiner Leó

2006.09.11. 00:00

Programkereső

1885. április 16-án született Budapesten, itt töltötte egész életét. A Zeneakadémián 1901-06-ig Koessler János tanítványa volt, 1908-tól haláláig ugyanott tanított ő maga is. Kamarazenei tanszakán félévszázadon át képezte hangszeres művészek több nemzedékét.
5e1fe65c-baff-4b35-8ebb-f726bc0d7b4c

A világhírű magyar virtuózok csaknem kivétel nélkül Weiner Leó tanítványai voltak. Pedagógiai munkásságát az élő hagyományok mellett írásai (zeneelméleti tankönyvei, elemzései) örökítették meg. Kompozícióival 1907-ben Ferenc József-díjat, 1922-ben Coolidge-díjat, 1950-ben és 1960-ban Kossuth-díjat érdemelt ki. 1960. szeptember 13-án halt meg Budapesten.

Weiner Leó művészetében klasszikus kultúrája, színfantáziája és hangszerelési bravúrja lírai érzelemvilággal társul. Kifejezési skálája leggazdagabban a Csongor és Tünde kísérőzenéjében nyilatkozott meg (1913), a kamarazenélés világhírű mestere pedig hegedű-zongora szonátáiban és vonósnégyeseiben alkotott maradandót. A zenekari hangversenyek repertoárjait népies hangvételű művei gazdagítják.