Hortenzia, Gergő

Csíkszereda és Salzburg muzsikája

2006.09.18. 00:00

Programkereső

Nem mindennapi koncertnek lehetnek tanúi azok, akik október 8-án, délután négy órakor ellátogatnak a Zeneakadémia Nagytermébe. Különleges repertoárral mutatkozik be Magyarországon a Csíki Kamarazenekar: Michael Haydn, Mozart és kortárs csíkszeredai zeneszerzők művei csendülnek fel.

A Csíki Kamarazenekart 2001-ben alapította Szőnyi Zoltán karmester. A zenekar tagjai Csíkszereda és Marosvásárhely fiatal és tehetséges muzsikusai közül kerültek ki. A vonósokból álló együttes rendszeres és minőségi munkát is maga mögött tudhat: kurzusokon, hangversenykörutakon is részt vettek már. Tiszta, csengő hangjuk mellett a lélegző formálás jellemzi a lemezfelvételek előtt álló Kamarazenekart.

Fazakas Aaron Stalactite című művét 2003-ban írta Kolozsvárott. A zene és a képiség példája ez a kompozíció. A három tételes alkotás története így szól: egy barlangba tévedünk, ahol a vízcseppek zápora elől egyre beljebb és beljebb menekülünk. Odabenn katartikus élményben lesz részünk, majd félelmünkben kifutunk a világosságba.

Kiskamoni Szalay Zoltán Csíkszeredai zeneszerző 1985-ben írta Ecloga című művét vonós oktettre és népi hegedűre. Ajánlása Magyari Zitának szól. A modern hangzású műben fájdalmasan éles kontraszt a népi hegedű jajszava. Csíky Boldizsár Marosvásárhelyi zeneszerző Vitézi énekek és Régi erdélyi énekek és táncok című alkotásai Tinódi Lantos Sebestyén, illetve a Kájoni Kódex dallamait dolgozza fel igen hatásosan.

b8c650f7-3bd9-466b-9bd7-cdc1a7ae8248

Fazakas és Szalay művei Magyarországi, míg a hangverseny második felében felcsendülő Michael Haydn művek újkori bemutatók, ami azt jelenti, hogy bizonyosan 100 éve nem szólaltak meg. Ménesi Gergely ugyanis a Budapesti Széchényi Könyvtárból, M. Haydn kéziratából készítette a kottákat Szerző Katalin, a Széchenyi Könyvtár igazgató asszonya segítségével és hozzájárulásával, hiszen nyomtatott kotta nem állt rendelkezésre ezekből a kisebb egyházi művekből.

A Sub tuum praesidium kezdetű offertórium (1797) Isten Szent Anyjához, Szűz Máriához való imádság, a legrégibb, III.-IV. századi Mária-ének. A hívő arra kéri a Szűzanyát, hogy a gonosztól mentse meg és Jézust engesztelje ki. A B-dúr Sequentia 1785-ös keltezésű, hangszerelése eltér a többi műtől: itt nincs üstdob, viszont a trombiták mellé oboák is társulnak. Mind az öt egyházi mű két hegedű szólamot, egy bőgőt és orgonát ír elő, a vegyeskar önállóan, szólisták nélkül énekel.

A Responzórium (1795-98 körül) a Krisztus feltámadásának hajnalát zenésíti meg: az angyal leszállt, elhengerítette a követ, ráült, majd így szólt: "Ne féljetek, tudom a Keresztrefeszítettet keresitek; nincs itt, feltámadt!"

Megbizonyosodhat a hangversenylátogató M. Haydn nagyságáról ezen a délutánon, hiszen művei között Mozart zenéket is előad a Csíki Kamarazenekar; lesz lehetőség a két zeneszerző műveinek összehasonlítására. Az 1794-ben komponált graduale a Jelenések könyvéből zenésít meg egy részletet.

A hangversenyt záró himnuszban (1796) ismét Krisztus Anyjához imádkozunk szépen keretezve az elhangzott második részt: "tedd, ó Anyánk, hogy üdvözüljünk!" A hangversenyen a Cantemus Vegyeskar (karig.: Szabó Soma) és a Sonatores Pannoniae (műv. vez.: Borsódy László) működik közre."

(Jegyek kaphatók a Concert & Media jegyirodáiban (Tel: (1) 455-9000), a Libri könyvesboltjaiban, a helyszínen, valamint az ismert jegypénztárakban.)