Vendel

Az ég virágai

2006.10.26. 00:00

Programkereső

Megjelent Sáry László új lemeze. Sáry László négy évtizede a kortárs magyar zene egyik meghatározó alakja, a legendás Új Zenei Stúdió egyik alapítója. A Flovers of Heaven című új albumán, amelyet a Hungaroton adott ki, a hetvenes években íródott kompozíciói mellett egy nemrég elkészült kórusmű is szerepel.
8046e23c-023b-4676-8226-9fc4d3e21023

Hungaroton: Miért érezte szükségét, hogy az 1970-es években készült és 1981-ben felvett kompozíciók 2006-ban CD-n is napvilágot lássanak?

Sáry László: Az indok egyszerű: ez a két mű – a négy zongorán megszólaló Az ég virágai, valamint a Prelúdium – nagyon közel állnak a szívemhez, és nem akartam, hogy az 1981-ben, még orsós magnóra készített felvételük az enyészeté legyen. A hőskorban keletkeztek ezek a darabok, akkor, amikor az Új Zenei Stúdióval – vagyis néhány zeneszerzővel és előadóművésszel – együtt fedeztük fel az új, akkori modern zenét, és sokszor mi is izgalmas zenei kalandoknak vágtunk neki.

Miért ragaszkodott a huszonöt éves felvételekhez? Miért nem vette fel ezeket inkább újra más – esetleg ugyanazon – előadókkal?

Rendkívül nehéz művekről van szó, amelyeknek már puszta leolvasása is rengeteg időt vesz el az előadó életéből, s ezt kívánni ma majdhogynem lehetetlen. Amint az a CD-borítón is látható, rajzos kottakép ez, amelyen csak a hangmagasságok pontosan rögzítettek, a hangok időbeli megszólalását nem szorítottam korlátok közé. (Éppen ezért a mű mindig másképp szólal meg, igaz a hangzásvilága mindig ugyanolyan marad.)

A lemez címadó darabja Az ég virágai. Mi áll a cím mögött?

Gyönyörű csillagtérképet kaptam ajándékba. Kihajtogattam, s a látvány rögtön megihletett. Arra gondoltam: le kellene játszani! Fogtam egy ötvonalas kottalapot, és ráhelyeztem ezt a csillagtérképet. Minden csillag egy hangot jelölt, a fényerősséget pedig a hang erősségének, dinamikájának feleltettem meg. Ezt a címet egyébként egy virágokkal foglalkozó kínai könyv elejéről kölcsönöztem. Ott az állt mottóként: „A virágok a Föld csillagai, a csillagok az ég virágai”. Számomra költői darab ez, amelyben olyan hangzásokat tudtam kikeverni, amilyeneket azóta sem.

A két zongoramű között a Tizenkét haiku című sorozat szerepel, amelyet 1997-ben fejezett be. Kicsit olyan érzése lehet az embernek, mint amikor Karinthy Frigyes műfordítás-paródiáját olvassa az Így írtok ti lapjain. Az eredetileg japán nyelven íródott verseket magyar fordításban énekli a Tokiói Rádió és Televízió Gyermekkara…

A Japán Alapítvány ösztöndíjasaként 1996-ban három hónapot töltöttem Tokióban, ahol a hagyományos japán színházat, táncot és zenét tanulmányoztam. Akkor vittek el ehhez a hatvannégy tagú kórushoz, és akkor ismerkedtem meg kiváló karnagyukkal is. Kipróbáltuk, hogyan szólnak japán nyelven ezeket a darabok, de zeneileg érdekesebbnek találtam Tandori Dezső magyar fordítását. A ciklust nekik írtam, Magyarországon hangzott el az ősbemutatója, de a lemezen a japán bemutató előadása hallható.

Hogyan kapcsolódnak ezek a darabok a lemezen szereplő többi műhöz?

Rögeszmém, hogy egy lemeznek olyannak kell lennie, mint egy koncertnek, vagyis a műveknek olyan sorrendben kell állniuk, hogy az a hallgatónak izgalmas élményt jelentsen. Ezért dramaturgiai okokból mindenképpen énekes darabot szerettem volna a két zongoramű közé. Ugyanakkor a Prelúdium (előjáték) után következő Tizenkét haiku hangvételében, gondolatiságában is kapcsolódik Az ég virágaihoz, hiszen ez is áttetsző, éteri hangzású, mondhatnánk, ég és föld között „lebegő” zene. A gyerekek hangja még „romlatlan”, tiszta és inkább a magas régióban mozog csakúgy, mint Az ég virágai.