Eufrozina, Kende

Maguk szabhatják a szűkebb kabátot a kulturális intézmények

2006.11.26. 00:00

Programkereső

Lehet, hogy szétdarabolják és piacosítják az Iparművészeti Múzeumot, piacra kerül három budapesti színház, fellazul a kulturális örökségvédelem jelenlegi rendszere - derül ki cikkünkből.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára, Závecz Ferenc szerint, ahol csak lehet lazítani kell az állami függést, anyagi tekintetben is. Ezzel párhuzamosan pedig olcsóbb működésre kell serkenteni az intézményeket.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium idei költségvetésében a kulturális területre ugyan csak fél milliárd forinttal jut kevesebb, ám számos területre, intézményre várhatóan mégis jóval kevesebb marad jövőre. Elég, ha csupán az önmagában a 8,8 milliárd forintra beárazott Művészetek Palotáját nézzük a tavalyi csupán 2,4 milliárddal szemben, máris kereshetünk 6 milliárd forint mínuszt. Igaz nem lesz könnyű feladatunk, ugyanis a jövő évi büdzsé nem intézményekre, hanem feladatokra lett leosztva, így lehetetlen kiolvasni hogy az egyes intézményeknek mennyiben változik a költségvetése.

Az bizonyos, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány 1,5 milliárddal lesz szegényebb (6,2 milliárdról 4,6), szinte teljesen elolvadt a múzeumi rekonstrukciók 2,7 milliárdos kerete, örökségvédelmi fejlesztésekre is csak a tavalyi fele jut, nem szerepel a Visegrádi Királyi Palota rekonstrukciója, vagy a Székesfehérvári Emlékhely sem a tervezetben, ahogyan PANKKK, vagy a Tengertánc program költségvetésének rubrikái is üresek maradnak jövőre. Vigaszt nyújtanak azoknak, akik hiszik, hogy a költségvetésnek sikerül teljesítenie a konvergenciaprogram előírásait, hogy kedvező negyedéves mérlegek után felhasználható a tárca számára a központi egyensúlyi államháztartási tartalék keretből 2,7 milliárd forint kifejezetten a kulturális terület részére.

"Nem akartunk eldugni, elkenni semmit, a költségvetés szerkezeti változásának oka szemléletváltozást takar - monda Závecz Ferenc a tárca gazdasági és fejlesztési ügyekért felelős szakállamtitkára a költségvetés trükkjeit firtató kérdésünkre. Ugyanis az Oktatási és Kulturális Minisztérium szabadulni kíván abból a csapdából, hogy a büdzsé több, mint kilencven százaléka intézményfenntartásra, s ez pedig szinte teljesen bérekre megy el. Így a sokszor avult, túlméretezett intézmények feneketlen zsákjában tűnnek el azok a pénzek, amelyekkel programokat lehetne finanszírozni. Ehhez persze szükség volna kimondani, melyik az az intézmény, mely olyan alapvető feladatot, vagy unikális értéket képvisel, melyek fenntartása csak az állam fenntartásában valósulhat meg, s melyek azok, melyek részben, vagy egészében a piacon is megélnek, illetve melyeket lehet integrálni egy másik közintézménybe.

Závecz Ferenc szerint ezt a diskurzust régóta forszírozza a tárca, de az érintett területek a legtöbb esetben megmaradtak saját érdekeik - hatáskörük, büdzséjük, jogállásuk - néha defenzív védelménél. A sokat vitatott nyáron megjelent 2118-as számú kormányrendelet sem diktátum - mely egyebek mellett intézmény-összevonásokról rendelkezik - hanem ennek a diskurzusnak a következő szinten történő folytatása. Ezt mutatja, hogy a tárca meghallgatva az érintetteket nem ragaszkodott a határozat betű szerinti végrehajtásoz, s ahol lehetett kompromisszumokat kötött - érvel a szakállamtitkár. Farkas Katalin az átszervezés lebonyolításáért felelős miniszteri biztos megerősítette, várhatóan nem áll fel a Kulturális Háttérintézet. A Hagyományok Háza és a Magyar Művelődési Intézet várhatóan megtartja az önállóságát. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szervezeti funkcióinak tervezett különválasztása még a minisztériumon belüli viták tárgya, bár az valószínű, hogy nem jön létre új költségvetési intézmény.

Van aki úgy gondolja, hogy túlságosan önmozgóvá vált a KÖH, felróva, hogy képes ingatlan-beruházásokat is lassítani. Ezért ideje volna bizonyos funkciókat különválasztani. Mások viszont épp a hivatal erejében látják a hatékony műemlékvédelem eszközét. Úgy tűnik sikerül kompromisszumos megoldást találni, hogy külön is váljon a hatósági és szakmai funkció, de ne is sérüljön a szakmai munka. Schneider Márta kulturális területért felelős szakállamtitkár lapunknak elmondta, ideje, hogy az eddig a kiállítási tér nélkül vegetáló Építészeti Múzeumot megindítsák az önállóság felé vezető úton. Eddig ugyanis a KÖH-ön belül, mint egy inkubátorházban működött az intézmény. Az elképzelés szerint - a KÖH tudományos feladatait az Építészeti Múzeumhoz kötve - létrejöhet egy önálló részjogkörű intézmény a KÖH gesztorálásával. A konstrukcióval Varga Kálmán, a KÖH elnöke is egyetért, megállapítván: így továbbra is biztosított a műemléki hatósági munka tudományos-szakmai töltete.