Jácint

Dal Segno

2006.12.02. 00:00

Programkereső

A lemezkiadók, letöltőoldalak és a fájlcserélő hálózatok csatározásai közepette a zeneiparban egyre jelentősebb szerepet vállalnak a szoftvercégek. Az alábbiakban az elmúlt hónap digitális zeneipari fejleményeit vizsgáljuk.

Véget ér a fájlcserélők elleni háború?

Noha a zeneipar főbb szereplőinek céljai nem változtak, jelentős előrelépést hozhat új hozzáállásuk: hamarosan elindulhat a legális, reklám alapú fájlcsere. A háború így nem a fájlcserélők ellen, hanem értük folytatódhat.

A legális fájlcsere először a filmstúdiók és a BitTorrent megállapodását követően válik majd valósággá, azonban ez a megoldás inkább a gyártók oldaláról előrelépés, hiszen ők nagyobb közönséget érhetnek el, miközben a letöltők a legalitásért cserébe ezután fizethetnek. A zeneiparban azonban igazi áttörést jelenthet, hogy a Sony/ATV zenei részlege és az EMI után november végén a Universal is megállapodott a Brilliant Technologies céggel, így a hamarosan induló Qtrax.com oldalról elérhetővé válik a reklám alapú, felhasználók közötti (P2P) fájlcsere. A reklámra alapozott szolgáltatás annyit jelent, hogy a felhasználók továbbra is ingyenesen juthatnak zenei fájlokhoz, a kötelezően megnézett reklámok utáni bevételből viszont a kiadók és az előadók is profitálnak.

A Microsoft és az Apple versenye

Amíg az Apple cég hordozható médialejátszója komoly versenytárs nélkül volt, azzal vádolták, nem hozza ki technológiai fejlesztéseit. Igazi fenyegetést egyelőre nem jelent a Microsoft néhány hete piacra dobott Zune lejátszója sem, de a fejlesztésekről mostanában több szó esik.

A tervek szerint az iPod tíz éven belül olyan méretű tárhellyel bír majd, amin elfér „minden kereskedelmi forgalomba hozott zeneszám”. Persze ha nem hallgatni, csupán birtokolni szeretnénk a muzsikát, a jelenlegi 80 gigabájtos kapacitás minden bizonnyal értelmetlenül kevésnek tűnik. Bár a nagyobb tárhely jelentős hangminőségbeli javulást is jelenthetne, a megfogalmazásból úgy látszik, a szolgáltatók a mennyiségre koncentrálnak.

Hogy a két szoftveróriás mennyire számít zeneipari tényezőnek, azt illusztrálja a Universal Music Group követelése. Miután a cég lemezkiadással egyre kevésbé, inkább tágabb értelemben vett zenekiadással foglalkozik, a merevlemezek, vagyis az adathordozók és egyben a lejátszók gyártóin kérik számon a kalózmásolatokból keletkező veszteségüket. A Microsoft után az Apple is kénytelen volt beleegyezni, hogy minden eladott iPod (illetve Zune) után egy dollár a Universalhoz jusson. Ez annak fényében valóban kompenzációt jelenthet, hogy becslések szerint a karácsonyi szezon alatt mintegy 15 millió iPodot fognak eladni. Az Apple több éves előnyét tovább erősíti az a megállapodás is, amely szerint az iTunes lesz a Beatles zenéinek kizárólagos digitális terjesztője. A brit együttes lemezei eddig csak bakeliten és CD-n voltak megvásárolhatók, mp3 formátumban legálisan nem lehetett hozzájuk jutni.

E-kalózok

Az orosz AllofMp3-hez hasonlóan teljes vállalatok épülnek az illegálisan terjesztett zenei tartalmakra, azonban ők is a vásárlókat célozzák szolgáltatásaikkal, minden a fogyasztón múlik.

d46cf09d-6c2b-49f2-992e-8b56425fd538

A legalitást mellőző „zenei beszerzés” számos okra vezethető vissza. Elsőként említhetjük az árat, amely országonként változik, de korántsem a bérek viszonylatában. A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségének izlandi képviselete 20 éves lobbizás után novemberben elérte, hogy a zeneipar támogatásának jegyében a rejkjaviki kormány 2007 márciusától 24,5 százalékról 7 százalékra csökkentse az eladott hangfelvételek után befizetendő áfát. Így Norvégia maradt az élen 25 százalékkal. Miután ez az adókulcs Magyarországon 20 százalékra csökkent, tavaly elvesztettük dobogós helyünket, de azért még az élmezőnyhöz tartozunk.

Egy másik ok a megkerülő útvonalakra a jogszabályok tisztázatlansága és irrealitása. Októberben néhány tucat tüntető Párizsban arról próbálta meggyőzni a rendőrfőkapitányt, tartóztassa le őket, mert bűncselekményeket követtek el, például az iTunes oldaláról vásárolt zeneszámokat hallgattak nem az Apple által gyártott számítógépeken. A rohamrendőrök nem mutattak elég érdeklődést, így a fiatalok végül a járókelőkkel osztották meg aggodalmaikat.

A Microsoft is szeretné minél inkább saját lejátszóihoz kötni az eladott zeneszámokat: a Zune az iTunes-ról vásárolt fájlokat le sem játssza. A megosztás jegyében viszont remek új funkcióval bír, drót nélküli adatátvitelt tesz lehetővé, így zenéinket megoszthatjuk ismerőseinkkel. A kisbetűs részből azonban kiderül: a megosztott zeneszám az ismerős lejátszójáról három hallgatás vagy három nap után automatikusan törlődik. Ez a Creative Commons szabvány alkalmazását lehetetleníti el: ha egy előadó csak bizonyos jogokat szeretne fenntartani, alkotását pedig a lehető legszélesebb közönséggel osztaná meg, nem a Zune lesz a megfelelő környezet.