Hortenzia, Gergő

A hét portréja: Henry Vieuxtemps

2007.02.12. 00:00

Programkereső

A belga zeneszerző és hegedűművész darabjai megkerülhetetlen, ám annál élvezetesebb leckék a technikai tudásukat pallérozni kívánó hegedűsök számára. De azt már kevesen tudják, hogy Vieuxtemps – sok más neves művész mellett – adományával a Bartók Béla Konzervatórium alapítását is segítette.
337b7d98-e18f-491d-80d8-d1a96679c235

A belga hegedűművész és zeneszerző 1820. február 17-én született Verviers-ben (Belgium területe). Első hegedűleckéit négyéves korában kapta zenekedvelő édesapjától. Később Lecloux-Dejonc tanítványa lett. Hatévesen már Rode Hegedűversenyét játszotta. Nyolcéves kora körül koncertturnéra indult: bejárta hazája nagyobb városait, fellépett többek között Liege-ben és Brüsszelben is.

Kapcsolatba lépett Charles de Béroit-val, aki azonnal tanítványává fogadta. 1829-ben tanára bemutatta őt a párizsi közönségnek, amely a csodagyerek 1830-as debütálását kitörő lelkesedéssel fogadta. 1831-ben Brüsszelbe utazott, hogy Pauline Garciával dolgozhasson. Két év múlva Németországba és Ausztriába ment koncertkörútra, ahová apja is elkísérte. Bécsben találkozott Sechterrel, aki zeneszerzés órákat adott neki. 1834-ben, londoni bemutatkozása alkalmával ismerkedett meg Paganinivel. Ezt követően Párizsba utazott, hogy Antonin Reichánál zeneszerzést tanuljon.

Első hegedűversenyét 1836-ban komponálta. 1837-ben és 1840-ben Oroszországban járt. A második út alkalmával írta második hegedűversenyét. 1843-44-ben az Egyesült Államokban koncertezett, majd feleségül vett egy bécsi zongoraművésznőt, Josephine Edert. 1846-ban udvari szólóhegedűs lett Szentpéterváron. Itt született a 4., d-moll concerto.

1851-ben otthagyta állását, hogy karrierjére koncentrálhasson. Megfordult Amerikában, Párizsban és Frankfurtban is. 1871-től a brüsszeli konzervatórium tanára volt. 1873-ban bal oldalára lebénult. 1879-ben Algériába ment lányához. Az Algír melletti Mustaphában halt meg 1881. június 6-án.