Cecília

A hét portréja: Ernest Ansermet

2007.02.19. 00:00

Programkereső

Stravinsky "egyik leghűségesebb és legodaadóbb barátja" Ansermet, aki egyben a Stravinsky balettek premierjének dirigense, s jó ismerőse Gyagilevnek, Prokofjevnek és Ravelnek. A Deccánál készült felvételei ma már kuriózumnak számítanak a gyűjtők körében.
e1cea134-e4fc-492e-9ec0-469e3b8dd6f4

Svájci karmester, aki 1883. november 11-én született Vevey-ben. Gyermekkorában édesapja matematikára, édesanyja zenére tanította. Kezdetben az előbbi iránt mutatott komoly érdeklődést; 1903-ban diplomázott a Lausanne Egyetemen. 1905-09-ig matematika-professzorként dolgozott. A zene azonban egyre inkább a bűvkörébe vonta: figyelemmel kísérte a helyi karmesterek vezénylési technikáit, valamint maga is részt vett Alexandre Denéréaz, Otto Barblan és Ernest Bloch mesterkurzusain. Két utolsó tanára Felix Mottl és Arthur Nikisch volt Berlinben, ezután autodidakta módon képezte magát tovább.

1912-14-ig vezette Montreux-ben a nyári Kursaal-koncerteket, majd Genfben dolgozott szimfonikus koncertek dirigenseként. 1918-ban együttest alapított ugyanitt Suisse Romand névvel. Repertoárjukon elsősorban a kortárs francia és orosz zeneszerzők művei szerepeltek. Ansermet barátságban állt Claude Debussyvel, Maurice Ravellel és Igor Stravinskyval is. Stravinsky mutatta be őt Szergej Gyagilevnek, aki meghívta Ansermetet az Orosz Balett zenekarának élére. Így turnézott velük együtt szerte Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában.

1916-tól lemezfelvételeket is készítettek. Ansermet vezényelhette Prokofjev és Stravinsky balettjeinek bemutatóit is. Ezek közül talán az egyik legkülönlegesebb a háború ideje alatt, 1918-ban Genfben A katona történetének premierje. Saját zenekarát, a Suisse Romandot fél évszázadon keresztül vezette. Az 1950-es és ’60-as években a Deccánál készült felvételeik, amik akkoriban több kritikus megjegyzést is kiváltottak, ma már unikumnak számítanak a gyűjtők körében.

Ansermet zeneszerzéssel is foglalkozott: főbb művei a Le Geste du chef d’orchestre (1943), valamint a dodekafon szerkesztésű Les Fondements de la Musique (1961). Ansermet Genfben hunyt el 1969. február 20-án.