Erzsébet

A Hungaroton újdonságai

2007.04.15. 00:00

Programkereső

Zeneszerző hölgy a 18. századból, eredeti hangzásvilágú csembalóművek, és 19. századi családi házimuzsika – címszavakban így foglalhatók össze a Hungaroton friss kiadványai. A lemezek zeneszerzői érdekes színfoltját jelentik egy-egy korszaknak.

Maddalena Lombardini Sirmen: Hat hegedűverseny

Maddalena Laura Lombardini Sirmen néhány évvel Antonio Vivaldi halála után, 1745-ben született, és a nagy itáliai mester által megteremtett hagyományt folytatta. Bár szülei éltek, nyolc éves korától kimagasló zenei tehetsége miatt ugyanolyan velencei árvaházban – ez a mai konzervatóriumok elődje – tanult tizenhárom éven át, amilyenben a vörös papnak nevezett Vivaldi is tanított. A hegedülés művészetére Giuseppe Tartini okította. Lombardini Sirmen tevékenysége és népszerűsége a maga korában szinte példa nélkül állt, hiszen nem volt megszokott, hogy egy nő ekkora elismertséget szerezzen magának, és Európa-szerte koncertezzen. A lemezen hallható műveket saját magának írta az 1770-es évek elején, és játszotta is azokat rendkívüli sikerrel. Főként Drezdában és Szentpétervárott ért el hatalmas sikereket – s kért sztároknak kijáró fellépti díjat. Az itáliai zeneszerzőnő két CD műsoridejét betöltő művei – stílszerűen – a magyar historikus előadói gyakorlat kimagasló képviselője, a Savaria Barokk Zenekar koncertmestere, Vitárius Piroska szólójával hallhatóak. Korhű hangszereken közreműködik a Savaria Barokk Zenekar.

Richard Jones : Szvitek csembalóra

Antonio Vivaldi angol kortársával s annak bámulatos fantáziáról tanúskodó, eredeti hangvételű és hangzásvilágú műveivel ismerkedhetünk meg a kiváló csembalóművész és zenetörténész, Péteri Judit lemezén. Richard Jonesról valóban elmondható, hogy a feledés homályába veszett, hiszen egy 1776-ban megjelent zenei lexikon szerint életéről mindössze annyit tudunk, hogy 1730-ban Nagy-Britannia legrégebben megnyílt – s ma is működő – színházának, a Drury Lane zenekarának koncertmestere lett, s 1744-ben hunyt el. A nagyszabású, 7-8 tételből álló szviteket korabeli, 1732-ben megjelent kiadásukból, flamand hangszerek mintájára épült csembalón szólaltatja meg Péteri Judit.

99b3b68d-72e6-401f-a1fb-cddcadb00a51

Christian Palmer: Zongorás triók

Egy érdekes egyéniség művein keresztül rendkívül gazdag 19. századi hagyományba vezet a Magyar Zongorás Trió lemeze. Nem hivatásos zeneszerzőnek, hanem a híres tübingeni egyetem egykori dékánjának, teológia- és etika professzorának, Christian Palmernek a zongorás trióit szólaltatják meg. A Liszt Ferenccel egy évben, 1811-ben született Palmer – a 19. században elterjedt szokást szem előtt tartva – házimuzsika gyanánt komponálta kamaraműveit. Ezeknek a kompozícióknak a kéziratait a család több nemzedéke gondozta, mielőtt a Magyar Zongorás Trió a világon elsőként a nagyközönség elé tárta volna azokat. A négy mű jóval több szalonmuzsikánál: egy olyan ember alkotásai, aki lelkészként a szószékről, komponistaként pedig művein keresztül kívánta formálni közönségét, előadónak és hallgatónak egyaránt hálás műveket nyújtva.